2012. november 23-án Áder János köztársasági elnök is részt vett a Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai Intézete és a Barankovics István Alapítvány által szervezett „A nemzetközi helyzet a második világháború küszöbén” elnevezésű konferencián.

Az államfő beszédében Lengyelország 1939-es német-szovjet felosztására és a szovjet hatóságok által 1940-ben elkövetett katyni mészárlás értelmezésére is kitért. Áder János ennek kapcsán a következőket mondta:  „Mi vezetett el ahhoz, hogy ez a tragédia és maga a katyni mészárlás bekövetkezhessen? A válasz aligha lehet más, mint hogy a Molotov–Ribbentrop-paktum.

Ebből azonban egy újabb kérdés is adódik. Nevezetesen az, hogy vajon nem fedi-e el ez a megnevezés, ez a közkeletű és elfogadott nyelvi forma a dolgok valódi jelentését? S ha esetleg valóban okunk volna kételkedni ebben, akkor az is joggal vethető fel, hogy vajon nem Hitler–Sztálin-paktumról kellene beszélnünk?

Mert a Molotov és Ribbentrop által aláírt egyezmény valójában Hitler és Sztálin megegyezése volt. És ez az egyezmény nemcsak arról szólt, hogy egymás ellen nem indítanak háborút. És nemcsak arról, hogy nem kötnek a másikat megtámadókkal szövetséget. Hanem arról is, hogy miként osztják fel egymás között Kelet-Európát.

Hitler felelőssége azóta vitathatatlanná vált a II. világháború kirobbantásában. De vajon tisztázott-e Sztálin felelőssége ugyanebben? Vajon hogyan alakulhatott volna Európa sorsa Hitler és Sztálin paktuma nélkül?

Azt mindenki tudja, hogy 1939. szeptember 1-jén megindultak a német tankok Lengyelország ellen. Arról viszont már csak kevesen beszélnek, hogy bő két héttel később a Vörös Hadsereg is Lengyelország ellen indult.

Miért nem tanulhatott erről az én korosztályom sem az általános iskolai, sem a gimnáziumi történelemórán? Miért nem hallhattuk ezt a nevet: Katyn? A múltat végképp eltörölni igyekvők mit akartak ezzel elérni?”

Áder János felhívta a figyelmet arra is, hogy a történészeké a vezető szerep a múlttal való szembenézésben.

(keh.hu, kre.hu)