OROSZVALOSAG.HU
Azeri érdekek és a magyar EU-elnökség
Azeri érdekek és a magyar EU-elnökség
Energetikai kérdésekben előbbre léphetünk
Arif Yunusov, az Azerbajdzsáni Tudományos Akadémia kutatója és a Freie Universität Berlin Kelet-Európai Tanulmányok Intézetének oktatója szerint hazája kihasználhatja magyar EU-elnökségből származó előnyöket. A politikatudományok professzorával a News.Az hírportál készített interjút.
Ön szerint hogyan képes befolyásolni az Európai Unió Dél-Kaukázust érintő politikáját a küszöbön álló féléves magyar elnökség?
Nem gondolom, hogy a magyar EU-elnökség radikális újításokat hozna az Unió általános külpolitikai törekvéseit illetően. A közösség által elfogadott szabály szerint az elnökséget betöltők vetésforgószerűen váltják egymást, és az Unió élére kerülő ország az európai szövetség mindenkori egyetemes értékeit követi hat hónapos mandátuma idején. Más szóval, a Budapest által átvett elnökség nem jelent önálló pozíciót. Ugyanakkor meg kell említeni annak esélyét, hogy Magyarország hasonló kezdeményezések élére áll, mint tette azt például Kazahsztán az EBESZ-elnöksége során, amikor is kezdeményezte a szervezet asztánai csúcstalálkozójának összehívását. Ami a Dél-Kaukázust illeti, arra számíthatunk, hogy Budapest tiszteletben tartva a régió érdekeit, nem lép ki az Unió keleti együttműködési és partneri programjának keretei közül. Utóbbi pontosan azt jelenti, hogy Magyarország minden Dél-Kaukázussal kapcsolatos tevékenysége szorosan illeszkedik a keleti partneri program egységébe.
Véleménye szerint elképzelhető, hogy Magyarország kihasználva az EU-elnökségből adódó lehetőségeket, új kezdeményezések élére álljon a Keleti Partnerség projekten belül?
Az említett program az Unió stratégiai iránymutatását tükrözi, melynek egy részét a magyar elnökségtől függetlenül is átültetnék a gyakorlatba. Ebben az értelemben Magyarország sokkal inkább végrehajtó szervként, semmint kezdeményező félként tűnik fel. Budapest szerepe szerint a projekthez tartozó ügyek vitás kérdéseit rendezi.
Magyarország mint a szocialista blokk egykori tagja, így a kelet-európai folyamatok kiváló ismerője, vajon képes lesz- arra, hogy befolyásolja az Európai Unió Hegyi-Karabahot érintő politikáját?
Egyfelől természetesen kezükben van az a tapasztalati úton megszerzett tudás, melyet a szocialista táborból örököltek, ezért ismerik a régiót jellemző problémákat. Másrészt, ha figyelembe vesszük a Szovjetunió összeomlása és a keleti blokk felbomlása óta eltelt időszakot, arra a következtetésre jutunk, hogy Magyarország immár mint demokratikus állam nem játszott meghatározó szerepet a nemzetközi kapcsolatokban. Budapest minden tőle telhetőt megtett, hogy elfelejtse szocialista múltját, és minél hamarabb európai államnak nyilvánítsa magát. Más szóval Magyarország ma úgy véli, hogy a „volt szocialista ország” jelző egy megbélyegzés, amelytől, amilyen gyorsan csak lehet, meg kell szabadulni. Ezért aztán, amikor a térségbeli államok, így Lengyelország, Románia vagy Bulgária valamely kezdeményezés élére álltak mind a nemzetközi erőtérben, ahogy határaikon belül is, Magyarország sosem csatlakozott hozzájuk, nem mutatott hasonló aktivitást. Emiatt nem is várható, hogy bármilyen érdemleges újító törekvés kapna szárba a magyar EU-elnökség hónapjai alatt.
Baku hogyan gyakorolhat külső hatást az Európai Unió dél-kaukázusi politikájára, különös tekintettel Azerbajdzsán helyzetére a magyar EU-elnökség fél éve során?
Azerbajdzsán történelmileg jó kapcsolatokat ápol Magyarországgal. Budapest kezdetektől fogva pozitívan állt hozzá a térség problémáihoz, gondjaihoz, így magához a bakui vezetéshez is. Sajnálatos módon Ramil Safarov, az azeri hadsereg egykori hadnagyának szomorú ügye több kellemetlen hangot is a felszínre hozott, de szerencsére nem állíthatjuk, hogy az utóbbi esemény rontotta volna hazánk megítélését a magyar társadalom egészének szemében. Azerbajdzsán magyarországi képe alapvetően pozitív és a bilaterális kapcsolatok töretlenül fejlődnek, bővülnek. Természetesen Baku is sokat tehet hivatalos úton, a megfelelő, formális keretek között a cél érdekében. Itt kell megjegyezni, hogy Azerbajdzsánnak aktívan együtt kéne működnie Magyarországgal az Unió köreiben, saját érdekei védelmében végzett lobbi miatt.
Mely témákra fordíthat különös figyelmet Magyarország az elnökség idején?
Az EU által napirendre vett témák közül az energia kérdése és a demokrácia nehézségei kerülnek előtérbe a magyar elnökség kapcsán. Mindezt Brüsszel hivatalos tájékoztatásaiból jól tudhatjuk. Úgy gondolom, hogy az első, azaz az energia tárgyköre, fog felülkerekedni a másodikon.
