A moszkvai fordítástámogatási intézmény, az Insztyitut Perevoda az idén október 1-3. között Örményországban rendezte meg szokásos, kétévenkénti kongresszusát, amelyen az orosz irodalmat valamely idegen nyelvre átültető műfordítók vesznek részt. A kongresszusra – amely egy időben zajlott a jereváni nemzetközi könyvfesztivállal ‒ a Jerevántól 60 km-re fekvő, festői, hegyvidéki üdülőfaluban, Cahkadzorban, az örmény Írók Házában került sor. Az idei találkozóra 30 ország 60 műfordítója kapott meghívást, úgyhogy a rendezvény valóban széleskörű nemzetköziséget képviselt, a résztvevők a világ legkülönbözőbb tájairól érkeztek: Argentínától Indiáig, az Egyesült Államoktól Dél-Koreáig, Nyugat-Európa számos országától Grúziáig, Észak-Európától a Közel-Keletig és Észak-Afrikáig, Közép-Európától Mongóliáig és Kazahsztánig.

A kongresszus témája ebben az évben A műfordítás mint a kulturális diplomácia eszköze címet viselte, és a háromnapos tanácskozáson a résztvevők e témához kapcsolódóan tartották meg orosz nyelvű előadásaikat. Ennek megfelelően az előadásokon és az azokat követő élénk vitákon szóba került többek között a kortárs orosz irodalom hatása a külföldi irodalmi és közéletre, a klasszikus orosz irodalom újrafordításának és recepciójának kérdésköre, az orosz irodalomtudományi munkák idegen nyelvekre fordításának fontossága az orosz irodalom népszerűsítésében, az orosz gyermekirodalom fordításának az eltérő kulturális kódok következtében fellépő problémája. A tanácskozáson részt vettek az orosz irodalmi és kulturális olyan jeles képviselői is, mint Pavel Baszinszkij (író, irodalomtörténész, irodalomkritikus), Vagyim Polonszkij (irodalomtörténész, akadémikus, a Gorkij Világirodalmi Intézet igazgatója), Alekszandra Matruszova (nyelvész, szerkesztő, a Puskin Intézet docense), Alekszandr Livergant (irodalomkritikus, az Inosztrannaja Lityeratura című folyóirat főszerkesztője), Nyina Litvinyec (író, irodalomkritikus, az Oroszországi Könyves Szövetség alelnöke), Makszim Amelin (irodalomkritikus, az OGI Könyvkiadó főszerkesztője).

A kongresszusi üléseket követően mindennap lehetőség nyílt arra is, hogy a műfordítók találkozzanak és eszmecserét folytassanak a kortárs orosz irodalom jeles képviselőivel, rendszerint olyanokkal is, akiknek a műveit ők maguk is fordították vagy éppen fordítják. Jelen voltak a találkozókon olyan nemzetközi hírnévnek örvendő orosz írók és költők, mint Jevgenyij Vodolazkin, Alekszej Varlamov, Samil Igyiatullin, Maja Kucserszkaja, Anna Matvejeva, Alekszej Szalnyikov, Alekszandr Sznyegirjov.

A kongresszus záróünnepségére Jerevánban, a Moszkva-házban került sor, ahol Vlagyimir Grigorjev (a Roszpecsaty helyettes vezetője), Jevgenyij Reznyicsenko (az Insztyitut Perevoda ügyvezető igazgatója, az írók és irodalomkritikusok nevében Pavel Baszinszkij, a műfordítók nevében pedig Rafael Guzmán Tirado (Spanyolország) mondott ünnepi beszédet. Mindegyik szónok eredményesnek és hasznosnak ítélte a kongresszus munkáját, fontosnak tartották, hogy minden külső nehézség ellenére létrejöhetett ez a találkozó, és kifejezték elkötelezettségüket, hogy hasonló műfordítói tanácskozások a jövőben is létrejöhessenek. Külön is kiemelték, hogy bár a résztvevők a legkülönfélébb nemzeti, nyelvi, kulturális, vallási, világnézeti hovatartozásúak, egy dolog szorosan összeköti őket: az orosz kultúra és irodalom iránti nagyrabecsülésük és szeretetük.