OROSZVALOSAG.HU
Amnesztiát kap-e az Amnesty?
Amnesztiát kap-e az Amnesty?
A mainstream média beszédes hallgatása
.jpg)
Csütörtökön látott napvilágot az Amnesty International kutatási anyagáról szóló jelentés (https://www.amnesty.org.uk/press-releases/ukraine-military-endangering-civilians-locating-forces-residential-areas-new), amelyben – egyebek mellett – arról írnak, hogy az ukrán hadviselők számos alkalommal használták élő pajzsként a lakosságot.
Még aznap kora délután az Index így számolt be erről. (A mainstream ellenzéki lapok hallgattak.):
„Az Amnesty International civil szervezet megerősítette a korábban az oroszok által közölt információt, miszerint az ukránok iskolákat és kórházakat használnak a hadsereg bázisaként, anélkül hogy evakuálnák a lakosságot a környékről.
Korábban az oroszbarát portálok már cikkeztek arról, hogy az ukrán hadsereg szándékosan civil épületekben rendezi be katonai bázisait és rakja lövegeit városi lakótelepek játszótereire. Egyszer arról is írtak, hogy a harkovi közigazgatás főépületében is katonai központot hoztak létre az ukránok, de a nyugati közvélemény nem nagyon hitt Moszkvának.
Az Amnesty International civil szervezet friss tanulmánya megerősíti ezeket a híreket, ugyanis kimondja: „Iskolákat és kórházakat használ az ukrán hadsereg bázisként.” A szerzők leírják, hogy „az ukrán hadsereg ukrán civilek életét sodorja veszélybe azzal, hogy katonai bázisokat alakít ki és különböző fegyverrendszereket működtet lakóövezetekben, nemritkán iskolákban és kórházakban” – számolt be a Ma7 felvidéki portál.
Hozzátették azt is, hogy ezzel
AZ UKRÁNOK SZÁMOS PONTON MEGSÉRTIK A NEMZETKÖZI HUMANITÁRIUS JOGOKAT, ÉS CIVILEK HALÁLÁT OKOZZÁK.
A szervezet arra is rávilágít, hogy nem mindig az ukránoké a felelősség, hiszen vizsgálatai szerint több városban – különösen Harkov környékén – az oroszok úgy támadtak civil infrastruktúrákat, hogy nem volt a közelben katonai célpont.
Az Amnesty munkatársai három hónap leforgása alatt összesen 19 olyan települést találtak, ahol az ukránok polgári infrastruktúrát fedezékként használva folytattak harci cselekményeket. Mint kiderítették, sok esetben lett volna más választásuk is az ukránoknak. Ráadásul a szervezet állítása szerint gyakorlatilag
EGYETLEN ALKALOMMAL SEM EVAKUÁLTÁK A HARCÁLLÁSOK ELFOGLALÁSA ELŐTT A POLGÁRI LAKOSSÁGOT.
Az Amnesty munkatársai összesen 29 iskolát – amelyek a lakóövezetek kellős közepén vannak – látogattak meg a front közelében, ezek közül 22-ben találtak katonákat vagy korábbi harci cselekményre utaló bizonyítékokat. Ugyan a vonatkozó törvények nem tiltják, hogy bezárt iskolákat használjanak katonai célokra, de ezek az épületek nem lehetnek olyan lakóövezetekben, ahonnan nem evakuálták a lakosságot. A vizsgálatok szerint ez egyszer sem történt meg.”
Egy nappal később a 24.hu így értesített az Amnesty-jelentésről:
„Zelenszkij visszaszólt az Amnesty International jogvédő szervezetnek
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök visszaszólt az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezetnek, miután az csütörtökön a nemzetközi jog megsértésével és civilek veszélyeztetésével vádolta az ukrán hadsereget.
(https://24.hu/kulfold/2022/08/05/orosz-ukran-haboru-elo-percrol-percre-tudositas/#zelenszkij-visszaszolt-az-amnesty-international-jogvedo-szervezetnek)
Két nap elteltével a Népszava nyomtatott verziójában szintén Zelenszkij felháborodását középpontba állítva adott hírt a „Kijevben kavart vihart az AI jelentése”c. írásában, amely szombaton 13 órakor még nem volt online olvasható. (Végül vasárnap 14.43-kor került fel az oldalra: https://nepszava.hu/3165544_amnesty-international-kijev)
Lehet/ett/, persze, így is tájékoztatni (még aznap délután):
Felkavaró információkkal teli jelentést tett közzé az Amnesty International. A dokumentum szerint az ukrán hadsereg számos esetben semmibe veszi saját civil lakosságuk életének védelmét.
A szervezet április és július között vizsgálódott a háború sújtotta országban, elsősorban Mikolajev, Harkov környékén, illetve a Donbászban. Szemtanúkat hallgattak meg, illetve tűzszerészeti vizsgálatokat is végeztek. Munkájuk során 19 településen állapították meg, hogy
az ukrán fegyveres erők polgári épületekbe telepítettek harcállásokat, illetve innen indítottak támadásokat.
Ennek természetesen az volt a következménye, hogy ezeket az iskolákat, közintézményeket és lakóházakat orosz támadásoknak tették ki.
A jogvédők szerint legalább öt kórházban létesített az ukrán hadsereg katonai bázisokat, ezzel megszegve több nemzetközi háborús egyezményt. Az Amnesty ráadásul azt állítja, hogy a katonáknak számos esetben lett volna más lehetősége a védekezésre, vagy harcálláspontok telepítésére, mégis a civil infrastruktúrát használták.
Az egyik településen a hadsereg egy civilek által lakott épületbe költözött be, holott
20 méterrel arrébb volt egy földalatti bunker.
Egy Odesszához közel fekvő városban egy lakótelep kellős közepén parkoltattak katonai járműveket, máshol egy egyetem épületében rendezték be a parancsnokságot, amely mellett egy lakóház is áll. Az orosz támadásban aztán ezek az épületek meg is rongálódtak.
A jelentés talán legsúlyosabb megállapítása, hogy a civil épületekben, vagy azok közelében létesített harcálláspontok közeléből
a civil lakosságot sem evakuálták.
Az Amnesty ugyanakkor hozzáteszi: az orosz hadseregnek egyáltalán nincs szüksége ilyen indokokra, hogy válogatás nélkül lőjön bármire. Harkov környékén például olyan civil célpontokat bombáztak, amelyeknek még a közelében sem volt semmilyen katonai célpont.
A szervezet júliusban megkereste kérdéseivel az ukrán kormányt, amely azonban nem válaszolt nekik. Most, a jelentés nyilvánosságra hozatala után viszont már harcias közleményben kérték ki maguknak a vádakat,
„orosz dezinformációs kampány” folytatásával vádolva meg a jogvédőket.
A háborús pszichózis közepette nem lehet könnyű dolga az Amnesty ukrán munkatársainak sem, akik szükségesnek érezték, hogy közöljék: a jelentés összeállításában ők nem vettek részt.”
Legújabb hír: az AI ukrán irodájának vezetője lemondott.
