Még a pogány időkből származik a keleti szlávoknál Szent Iván ünnepe. Július 6-7-re virradó éjjel Szent Iván misztikus és titokzatos, de ugyanakkor vidám és kicsapongó ünnepét minden szláv megünnepelte a Kárpátoktól a Rusz északi vidékeiig. Szent Iván napjához számos szokás és rituálé kapcsolódik. Például a Szent Iván napi fürdőzés egy össznépi szokás, azonban egyes régi népek azt hitték, hogy az ilyen fürdőzés veszélyes lehet, mert az ünnepelt, Ivan Kupala vogyanoj (rosszindulatú és kegyetlen vízi szellem), aki nem szereti, ha az ő királyságába kívülállók tolakodnak be, és kész vízbefojtani mindenkit, aki nem elég óvatos. De a Szentivánéj fő elemét a tisztító tüzek képezik, amelyeken át kell ugrálni annak érdekében, hogy sikeresebbek és boldogabbak legyünk. Volt, hogy a Szentivánéji tűzön egy egész csorda házi jószágot hajtottak át, így akarva megvédeni a jószágot a járványoktól és egyéb betegségektől. A gyerekek és a fiatalok feltétlenül játszottak gorelkit (a fogócskához hasonló játék, neve a játékot kísérő dalocskából származik: «Гори, гори ясно, чтобы не погасло»).

Szent Iván ünnepének hagyományai

Rusz-szerte létezett egy hiedelem, hogy Szent Iván éjszakáján, július 6-7-re virradóra - a legrövidebb éjszakán az évben - nem szabad aludni. Ugyanis ezen az éjszakán az összes gonosz lélek megelevenedik: boszorkányok és vérfarkasok (oboroten), nimfák vagy vízi tündérek (a ruszalka a szláv mitológiában gonosz lény) és kígyószerű szörnyek (szláv sárkány, zmej), gonosz varázslók (koldun) és házi szellemek (adomovoj speciel nem gonosz), lesijek (az erdő szelleme, erdei emberrém) és vogyanojok. Szent Iván napjának sok legendája és hagyománya a növényvilággal kapcsolatos. Az ezen a napon gyűjtött virágok és gyógynövények különleges tulajdonságokkal bírnak, ezekkel megfüstölik a betegeket, ezek segítségével küzdenek a gonosz szellemek ellen, ébresztenek szerelmet. A forradalom előtt Szent Iván napja volt fontos és nagyra becsült ünnep volt. Mi több, minden egyes ember részvétele gyakorlatilag kötelező volt, mivel számos rituálé és előírás a lakosság egészének aktív részvételét követelte meg.

Az egyik ősi hiedelem szerint Ivan Kupala a természeti erők virágzásának jelképe. És gyakorlatilag minden ehhez az ünnephez kapcsolódó rítus középpontjában a víz és a nap tisztelete áll. Úgy hitték, hogy ezen a napon a nap mindenkire különösen élénkítő és izgató erővel hat. Az ezzel a nappal kapcsolatos népi megfigyelésekből nagyon sok van. Álljon itt néhány közülük: „A nagy harmat Szent Iván reggelén bőséges uborkatermést jelez”, „Ha az eső sír ezen a napon, öt nap múlva a napocska fog nevetni”.

Sajnos, ennek az ünnepnek sok eleme a feledés homályába merült és a legtöbb ezzel kapcsolatos emlék elveszett, de különböző forrásokból származó töredékes információk szerint, Szent Iván ünnepét két napon keresztül ünneplik, július 6-7-én. Az első napon különböző virágokat és gyógynövényeket volt szokás gyűjteni különböző célokból, ki gyógyászati célból, ki pedig azért, hogy segítségükkel jósoljon. Ennek a napnak az estéjén a lányok összegyűltek énekelni, az itt elhangzó dalokat pedig iváni daloknak hívták. Az ünnep második része éjszaka kezdődött, amikor a hiedelmek szerint összegyűltek a gonosz szellemek.

Szent Iván napja ma

Ma sajnos sok mindenre nem emlékszünk, sok minden feledésbe merült, és mégis, Szent Ivánnak ez az ünnepe tele van a múlt régi és titokzatos visszhangjaival.

Szent Iván éjszakája valamelyest hasonlít a Halloween-hez, csak orosz stílusban. Éppen ezért, miért ne rendezzünk ezen az éjszakán egy nagy bulit, amelyre a tisztító tüzet szimbolizáló tűz-zsonglőröket hívhatunk meg. Vagy pedig koktél-partyt egy tóparton, amelyre mixert bérlünk. A döntés persze a miénk, mindenesetre jó dolog szervezni egy ünnepséget magunk és barátaink számára és egyszerűen kikapcsolódni.

http://top-artist.ru/ivan-kupala/