A két évvel ezelőtti közvéleménykutatás arra kereste a választ, mennyire mondható vallásosnak a mai orosz fiatalság. Magyar szemmel az eredmény meglepő volt: a megkérdezettek 58,8% vallotta magát hívőnek. A felekezeti hovatartozás a következőképpen oszlott meg: 78,2% pravoszláv, 3,4% iszlám, 1,4% buddhista, 1,1% katolikus és 0,3% zsidó.  Igaz, mint minden önvallomáson alapuló kutatás, a hibafaktor itt is magas, hiszen nem egyértelmű, mit értenek vallásosság alatt. Sokak számára kimerül abban, hogy időnként, nagy ünnepek alkalmával ellátogatnak egy templomba vagy a kocsi visszapillantójára egy kis ikont tesznek, de a tízparancsolatot már nem érzik kötelező érvényűnek, és nem ismerik a pravoszláv liturgiát. A közvéleménykutatók felhívják a figyelmünket, hogy sokaknak a „pravoszláv vagyok” csupán az inverz identifikáció megnyilvánulása, vagyis nincs konkrét elképzelése, tudása arra nézvést, mit is jelent pravoszlávnak lenni, de pontosan tudja, hogy nem keresztény, nem muzulmán, buddhista, zsidó, stb. Más megközelítésben ez a kulturálisan determinált vallási identitás, ami nem azonos a tulajdonképpeni vallási identitással. Az előbbi egyik fontos, ha nem a legfontosabb fokmérője a közös történelmi, kulturális múlt, szokásrendszer ismerete.  Az orosz diákok e tekintetben igen szépen teljesítettek, amennyiben a hallgatók közel ¾-e megbízható tudással rendelkezett az orosz szokásokról, történelemről, kultúráról, más népek (tatár,fehérorosz, zsidó, az Ural, Észak-Kaukázus, Szibéria stb. népei) kultúrájáról azonban  jóformán semmit nem tudtak.

A SuperJob közvéleménykutatással is foglalkozó cég nemrég feltett kérdésére: „Ön szerint, mit jelent egy mai orosz állampolgárnak a vallás?”, a legtöbben (53%) azt felelték, hogy „a vallás mindenki magánügye”. A megkérdezettek 28%-a úgy gondolta, hogy „a vallás az ember és szélesebben véve, a társadalom lelki kultúrájának a legfőbb része”. 15% kitart a marxi tétel mellett, mely szerint „a vallás a népek ópiuma”, és aktualizálva a tézist, hozzáfűzi: „a vallás a haszonszerzés egyik ága”. A kutatásban résztvevők 4%-án kifogott a kérdés.