OROSZVALOSAG.HU
Konferencia: Oroszország és Közép-Európa
Konferencia: Oroszország és Közép-Európa
A Magyar Külügyi Intézet szervezésében
Oroszország és Közép-Európa: új napirend, új intézmények
Tudományos tanácskozás és könyvbemutató
Tisztelettel meghívjuk Önt az Oroszországi Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsa és a Magyar Külügyi Intézet közös szervezésében megrendezésre kerülő könyvbemutatóra és az azt követő tudományos tanácskozásra, melynek témája Oroszország és Közép-Európa kapcsolatainak jövője. Ez a találkozó lesz a 2011-ben alakult Tanács első külföldi bemutatkozása. Először kerül a nemzetközi szakértői közönség elé a Tanács kutatói által készített első nagy publikáció, az Oroszország a globális világban: 2000–2011 című hatkötetes tanulmány- és dokumentumgyűjtemény, amely átfogó képet ad a jelenlegi orosz külpolitika irányvonalairól. A rendezvény aktualitását erősíti az időpont is, hiszen a tanácskozás alig egy hónappal az új orosz elnök beiktatása után, néhány héttel az új kormány megalakulását követően, és néhány nappal a szentpétervári EU-orosz csúcs után kerül megrendezésre. A tanácskozáson tíz orosz vezető szakember vesz részt, valamint hazai és közép-európai kutatóintézetek képviselői.
A rendezvény időpontja:
2012. június 8., péntek, 10 óra (belépés: 9:30-tól)
Helyszíne:
Magyar Külügyi Intézet (1016 Budapest, Bérc u. 13-15.)
Az előadás nyelve orosz és magyar (szinkrontolmácsolással). Kérjük, hogy részvételi szándékát jelezze a [email protected] e-mail címen, vagy a 279-57-02 telefonszámon, legkésőbb 7-én, csütörtökön 14 óráig.
Program
10:00 – 10:15: Megnyitó: Zákonyi Botond, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója
10:15 – 12:00: I. rész: Oroszország külpolitikája: új hangsúlyok, új intézmények
Andrej Kortunov főigazgató: Az Oroszországi Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsának missziója, státusza és funkciója az orosz külpolitikában
Szergej Rogov akadémikus, az USA-Kanada Intézet igazgatója: Az orosz-amerikai kapcsolatok jelene: eredményes volt-e a „reset”?
Jevgenyij Kozsokin rektor: Az orosz külpolitika posztszovjet dimenziója: prioritások keresése
Ivan Tyimofejev programigazgató: A Tanács kutatási területei és projektjei. Az Oroszország a globális világban: 2000–2011 c. kiadvány prezentációja
Moderátor: Zákonyi Botond
12:00 – 13:00 – Ebédszünet
13:00 – 14:45: II. rész: Oroszország és Közép-Európa: forgatókönyvek és kooperációs lehetőségek
Artyom Malgin kutatásvezető, a MGIMO rektori tanácsadója: Közép-, Kelet- és „Új”-Európa: a külpolitikai tervezés orosz tapasztalatai
Társelőadó: Jadwiga Rogoża, Varsó, Keleti Tanulmányok Központja
· Anna Cibulina Európa-kutató, a MGIMO tanár: A pénzügyi és gazdasági válság hatása Oroszország és a visegrádi országok kapcsolatára
Társelőadó: Ludvig Zsuzsa, tudományos főmunkatárs, MTA Világgazdasági Kutatóintézet
Moderátor: Kiss Ilona
14:45 – 15:15 Kávészünet
15:15 – 16:45: III. rész: Oroszország – Közép-Európa – Magyarország: szinkron és diakron megközelítések
· Gennagyij Matvejev történész, a Lomonoszov Egyetem tanszékvezetője: Magyarország és Közép-Európa az orosz történeti tudatban
· Szergej Utkin politológus, Orosz Tudományos Akadémia: Európai biztonság: összegyeztethetőek-e az orosz és a „visegrádi” megközelítések?
· Társelőadó: Rácz András, tudományos főmunkatárs, Magyar Külügyi Intézet
Moderátor: Artyom Malgin
16:45: Kérdések – Vita – Zárszó
Háttér
A rendezvény házigazdája: a Magyar Külügyi Intézet (MKI)
A Magyar Külügyi Intézet a 2200/2006. (XI. 22.) Kormányhatározat alapján, a külpolitikai stratégiai tervezés tudományos hátterének erősítése céljából jött létre: a maga sajátos módszereivel és eszközeivel, szakmailag járul hozzá a magyar külpolitika elméletileg is megalapozott, a változó nemzetközi keretfeltételeknek megfelelő folyamatos megújulásához, területi és funkcionális hangsúlyainak megfogalmazásához. Részt vesz külkapcsolataink komplex – politikai, biztonsági, integrációs, gazdasági, kulturális és civil társadalmi szempontokat érvényesítő – szemléletének kidolgozásában. Alaptevékenysége a külpolitikával kapcsolatos tudományos kutatás, oktatás, továbbképzés és ismeretterjesztés: feladatköre kiterjed a világfolyamatok, az európai integrációs tendenciák, a közép- és kelet-európai térség fejlődési trendjeinek vizsgálatára, a magyar érdekeknek megfelelő nemzetközi együttműködési lehetőségek feltárására. Szakmai profilja a diplomáciai elemzések és a tudományos igényű kutatások közötti mezsgyén helyezkedik el: célirányos, egyszersmind gyakorlatorientált. Tevékenységének tematikai csomópontjait a magyar külpolitika fő irányai, területi és funkcionális szakosodási pontjai határozzák meg, miközben az Intézet maga is hozzájárul a magyar külkapcsolati prioritások formálásához. Mint a klasszikus külpolitikai kutatóintézeti közeg és a civil szféra közötti közvetítő intézmény, számos alapvető funkciót lát el. Tanácsadói funkciójában helyzetelemzéseket, prognózisokat és ajánlásokat készít; kutatóintézeti együttműködéseket alakít ki bel- és külföldi partnerekkel; konferenciákat, szakmai szemináriumokat, műhelyvitákat szervez. Közkapcsolati funkciója révén hozzájárul a magyar külpolitikára vonatkozó szakmai és társadalmi konszenzus kialakításához, publikációival pedig a döntéshozók álláspontjának kialakításához. Az itt született kutatói tanulmányok, esszék fő fóruma a Külügyi Szemle c. folyóirat és az intézeti hírportál. A Magyar Külügyi Intézet „kettős identitása” révén egyrészről a Külügyminisztérium háttérintézménye, másrészről önálló jogi személy, amely a kutatás szabadsága és a kutatási eredmények gyakorlati hasznosíthatósága jegyében látja el feladatait. További információk: http://www.kulugyiintezet.hu; www.hiia.hu
A rendezvény fővendége: az Oroszországi Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsa
Az Oroszországi Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsa (Российский совет по международным делам) 2011-ben alakult Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnök rendelete alapján azzal a céllal, hogy az oroszországi tudományos intézményekben, felsőoktatási műhelyekben és kutatóintézetekben elért eredményeket közvetítsék a kormányzati szervek, a gazdasági-üzleti élet szereplői, a média és a civil világ felé, ugyanakkor pedig megfogalmazzák azokat az aktuális, hazai és nemzetközi kontextusban felvetődő problémákat, amelyek e szférákat érintik akár stratégiai vagy elméleti síkon, akár az államigazgatás és gazdaságirányítás vagy épp a felsőoktatás napi gyakorlatában. A rangos intézmények (OF Külügyminisztériuma, Oktatási és Tudományügyi Minisztériuma, Oroszországi Tudományos Akadémia, Oroszországi Gyáriparosok és Vállalkozók Szövetsége, Interfax hírügynökség) által alapított tanács jelenlegi 83 tagja az orosz tudományos, gazdasági és politikai élet legtekintélyesebb képviselői közül került ki. A hattagú Elnökség elnöke Igor Ivanov, a MGIMO professzora, volt külügyminiszter, ügyvezető igazgatója pedig Andrej Kortunov, külügyi szakértő, az Új Eurázsia Alapítvány elnöke, aki 1996 óta működik együtt különböző magyarországi intézményekkel és kutatókkal. Kortunov Magyarországot kezdettől fogva kulcsfontosságúnak tekinti a két- és többoldalú tudományos és oktatási kapcsolatrendszer újrafogalmazásában. Ezért javasolta, hogy Budapest adjon otthont a Tanács legelső külföldi bemutatkozásának. A Tanács honlapja rövid idő alatt az egyik legtekintélyesebb orosz külpolitikai elemző portállá vált, amelyre – hírleveleivel együtt – gyakran hivatkoznak más orosz és külföldi orgánumok. Állandó rendezvényei és műhelyvitái révén méltán emlegetik az orosz külpolitikai establishment egyik legtekintélyesebb, mértékadó fórumaként. További információk: http://russiancouncil.ru/
Könyvbemutató: Oroszország a globális világban: 2000–2011
A Tanács egyik legelső nagy projektje az Oroszország a globális világban: 2000–2011 című hatkötetes tanulmány- és dokumentumgyűjteményt. Az 1. kötet az orosz külpolitika stratégiai alapelveit elemzi, a 2. kötet a gyakorlati megvalósulást tekinti át biztonságpolitikai, világgazdasági és humanitárius aspektusból, a 3. kötet Észak- és Dél-Amerika, valamint Európa és Oroszország közötti kapcsolatrendszerről ad átfogó képet, a 4. kötet a csendes-óceáni régió, Dél-Kelet-Ázsia, Afrika és a Közel-Kelet, az 5. kötet pedig a volt szovjet köztársaságok helyzetét érinti. A 6. kötetben pedig megtalálhatóak a jelzett évtized összes releváns oroszországi külpolitikai dokumentuma, köztük az OF Elnökének üzenetei, beszédei stb. A legkiválóbb oroszországi kutatók elemzéseivel megalapozott hatkötetes gyűjteményt a Nemzetközi kutatások Oroszországban című adattár egészíti ki, amely magába foglalja az összes oroszországi külpolitikai és nemzetközi tudományos műhely és kutató adatait és szakterületét. További információk: http://russiancouncil.ru/
I.