Húsz sikertelen Mars-misszió után, Oroszország újabb kísérletet tesz, - 1996 óta először - ezúttal nem a Mars, hanem a vörös bolygó egyik holdja, a Phobos tanulmányozására. A projektet az Orosz Űrkutatási Intézet, a Roszkozmosz finanszírozza. 2011. November 8-án a Phobos-Grunt névre keresztelt űrszonda sikeresen a levegőbe emelkedett egy Zenyit-2SB hordozórakéta segítségével a Bajkonur űrközpontból, Kazahsztánban. A szonda 2013 elején fogja megkísérelni a leszállást a Mars 22,2 km széles holdjára, a Phobos-ra. A landolás után kb. 20 dekagrammnyi mintát fog összegyűjteni és eltárolni a hold felszíni kőzetéből. A leszállóegység fő része egyelőre a Phobos-on marad, hogy további kutatásokat végezzen. „Szeretnénk megvizsgálni a Mars körüli égitestek kialakulásának körülményeit és jellemzőit” – mondta Alekszandr Zakharov, a küldetés vezető tudósa. „A Mars körüli égitestek eredete és evolúciója támpontot adhat más bolygók körül kialakult égitestek eredettörténetéhez.”

Potyautasok

Saját felszerelésén kívül potyautasokat is szállít majd az űrhajó. A kínai gyártmányú Yinghuo-1 megérkezés után Mars-körüli pályára fog állni, hogy ott aztán 2 évig kutatásokat végezzen. Az űrszonda fedélzetén az amerikai Planetary Society, LIFE nevű kísérletének keretében a Phobos-Grunt landolóegységét egy tenyérnyi méretű tárolóval szerelték fel, benne szárított extremofil organizmusokkal (szélsőséges fizikai vagy kémiai tulajdonságú élőhelyekhez szokott élőlények). A kísérlet célja az, hogy minél többet tudjanak meg a Föld mágneses szféráján kívüli élet lehetőségeiről. “Az élőlények mindhárom törzse (baktériumok, eukarióták és állatok) szerepel a kísérletben” - mondta Bruce Betts a Planetary Society-től. A kísérletben résztvevő fajok a szívósságuk alapján lettek kiválasztva, miután alapos kivizsgálásnak vetették őket alá a Földön. “Tökéletes alanyai egy ilyen kísérletnek.” – tette hozzá Betts.

A Mars holdjainak eredetkutatása

A Phobos-Grunt küldetés elsődleges célja az volt, hogy általa a tudósok többet tudjanak meg a Mars két holdjának eredetéről, így például arról, hogy az érdekes formájú Phobos és Deimos, vajon Mars-pályájára állt aszteroidák vagy becsapódás során váltak ki a bolygóból. A tudósok abból indulnak ki, hogy a két hold hasonló eredetű, ezért elegendő az egyik kivizsgálása. A mérete miatt esett a választás a nagyobbikra a Phobosra, Makszim Martinov projektmenedzser szerint. Ettől természetesen még nem lett könnyebb a feladatuk: miután sikeresen leválik a szonda, hogy útjára induljon a Phobos felé, le kell hogy szálljon egy előre meghatározott helyen, ami a képeken eddig csak messziről volt látható, pixelenkénti több méteres felbontásban. “A landoló egység talajra tételéhez jobb képekre van szükségünk” – mondta Zakharov, valamint hozzáfűzte, hogy a tervek szerint hold körüli pályán maradó Phobos-Grunt fogja biztosítani ezen képeket.

A Phobos-Grunt hazatérése

Amennyiben minden az elgondoltak szerint halad, a mintákat transzportáló kapszula ki fog válni az űrhajóból, nagyjából egy héttel a leszállás után. 35 kilométer per órás sebességet kell elérnie, hogy el tudja hagyni a hold felszínét, ezért rugók segítségével lövik fel a magasba; ezt követően pedig beindulnak saját meghajtói. A kapszula 2014 nyarán tér majd vissza a Földre, a tervezett becsapódás helye a kazahsztáni Sary Shagan lőtér lesz. Tekintve hogy a landolást ejtőernyők nélkül fogja végrehajtani, a becsapódás tervezett sebessége 107 kilométer per óra körüli értékre várható. “A küldetés felettébb nagy kihívás, a végrehajtótól függetlenül” – nyilatkozta Betts – „nem lehet fennmaradni ebben a szakmában másképp, csak ha tisztában vagyunk küldetéseink kockázatával, különösen egy ilyen nagy kihívást jelentővel.” Zakharov szerint a küldetés megéri az erőfeszítést: “A földön kívüli anyag jól felszerelt laboratóriumokban történő elemzése olyan egyedi adatokat fog szolgáltatni, amiket más kísérletekből nem tudnánk kinyerni. Ha minden jól megy, a küldetés során szerzett tapasztalatokat felhasználhatjuk arra, hogy később közvetlenül a Marsról gyűjtsünk be mintákat. Ez a cél a következő évtized feladata lesz.”

Forrás: Russia Launches Mission to Mars Moon; Probe to Send Back Dust (National Geographic)