OROSZVALOSAG.HU
Szemenszedett közhelyeink
Szemenszedett közhelyeink
Egy kiállítás apropóján
.jpg)
Az utóbbi néhány évben a Ruszisztikai Központban folyó tudományos műhelymunka fókuszába került a sztereotípiák történeti vizsgálata. Ennek a tevékenységnek a színesítését célozta – a napjaink korszellemét jellemző intermedialitás jegyében – egy érdekes kísérlet: meg lehet-e fogalmazni vizuálisan, meghatározott eszköztárral, hogy milyen sztereotípiák élnek bennünk ma az oroszokkal kapcsolatban. Meglett az eredmény!
A Fortocska Galéria negyedik kiállítása Szemenszedett közhelyeink címmel a Kutatók Éjszakáján, 2011. szeptember 23-án nyílt meg a Ruszisztikai Központ program-marathonjának nyitó akkordjaként.
A kiállítás anyagát adó plakátterveket a VISART Művészeti Akadémia 2010-ben diplomát szerzett évfolyamának hallgatói készítették Pintér József művésztanár, könyvtervező és tipográfus irányításával, akitől azt a feladatot kapták, hogy három szín – bordó, fehér, fekete – használatával készítsenek egyedi kompozíciókat a mindannyiunkban élő ’oroszos’ vizuális klisékből. Az eredmény üde, friss, számos esetben humorral teli, és mindenképpen újszerű lett, pedig csupa ismerős jelkép köszön vissza a nézőre: medve, matrjoska, szamovár, harmonika és társai. A kezdő reklámgrafikus generáció úgy bánt az alkotóelemekkel, mint egy jó barista az alapanyagokkal, aki, miután az egytől egyig jól ismert ízeket hordozó komponenseket alaposan összekeveri, egy teljesen más, meglepetésszerű üdítőitalt tölt ki mixeréből a poharunkba. Valahogy így jártak el a VISART Művészeti Akadémia ma már friss diplomás művészei is, akiknek pompás és izgalmas vizuális koktélokat köszönhetünk. Gyorsan ki is állítottuk ezeket a Ruszisztikai Központ előtt húzódó folyosó-galériában.
S hogy az élmény teljesebb legyen, a kétdimenziós képekkel szemközt, a folyosó másik oldalán, tárlókban és fogasokon, bemutattuk a felhasznált jelkép-klisék háromdimenziós tárgyi ’eredőit’, mégpedig három tematikus csoportban. Összegyűjtöttünk komoly értéket képviselő eredeti orosz népművészeti alkotásokat, másrészt ezek sematizált, turistáknak szánt szuvenír-változatait, harmadrészt pedig az orosz hétköznapok konkrét „reáliáit” – megírt és elküldött képeslapokat, matróz trikót, cseburáskát, Lenin-szobrot, usankát és ’miegyebet’, amiket az 1970-80-as években szinte valamennyi átlagos orosz háztartásban meg lehetett találni.
Sok fejtörést okozott a kiállítás címválasztása. Végül is a Szemenszedett közhelyeink átment a vizsgán. Egyrészről a ’szemenszedett’ szó eredeti jelentésében azt jelezte, hogy egyenként kiválogatott, igényes dolgokról van szó, ami kiállításunk esetében teljes mértékben igaz. Másrészről a szemmel való asszociáció jól illik a látványhoz. Természetesen a dilemmát nem ez okozta, hanem a napjaink nyelvhasználatában e jelzőhöz tapadó negatív konnotációk. Ám végső soron ez is illeszthető a kiállítás koncepciójához: tekintsük üzenetnek, hogy nem szabad leragadni a felszínen, a közhelyeknél, a kliséknél, hanem azok mögé kell nézni, ha meg akarunk ismerni egy nemzetet, egy kultúrát.
A kiállítást több mint százötvenen nézték meg aktívan a Kutatók Éjszakán. Ez egy szűk folyosón hatalmas tömegnek látszik. S hogy honnan tudhatjuk a létszámot? Az arra vállalkozókat megkértük, hogy egy kis kék öntapadós korong felragasztásával jelöljék meg, melyik alkotás nyerte el leginkább a tetszésüket. A csaknem százötven szavazópötty összeszámlálása után a legnépszerűbbnek Balassa Nikolett vodkázó medvéje bizonyult, de mind a 35 kiállított plakátterv kapott ’pontot’. Gratulálunk az alkotóknak, akik név szerint Balassa Nikolett, Bácskai Dávid, Ésik Zsófia, Gergely Linda, Heller Berta, Hidvégi Anna, Laczkovszky Gábor, Murányi Marcell, Orosz Bettina, Polyák Nóra, Svajer László, Szalka Krisztina, Varsányi Ádám, Vida Veronika.
Cimkék: Fortocska Galéria
Országok: Oroszország
Megosztás:
