Lehet, hogy minden idők legnagyobb bevételt hozó filmjévé válik a már eddig is rekordok sorát döntögető Avatar, de a történet „nem eredeti”, állítja az orosz sajtó. A rendező, James Cameron feltehetőleg már jó előre felkészült a film alapjául szolgáló történet valódi szerzőjét firtató kérdésekre, hiszen hasonló kellemetlen közjáték kísérte a Terminator és Titanic nemzetközi promócióját is. A mozikultúra állóvizét forradalmian új, 3 dimenziós kamerájával és  elképesztő technikai megoldásaival alaposan felkavaró filmes szakember korábbi terveivel védekezik, melyek bő másfél évtizeddel megelőzték a forgatást. Állításai bizonyítékául Cameron bemutatta azt az 1994-ben készült, nyolcvan oldalnyi terjedelmű gépelt anyagot, amely az Avatar későbbi forgatókönyvének magját képezte. „Semmilyen könyvet, semmilyen filmet nem használtam” – hangzik a hivatalos állásfoglalás. A káprázatos képi világú film minden kétséget kizáróan nem hétköznapi képzelőerővel megáldott rendezőt kívánt, mégis nagyfokú hasonlóságot mutat egy jóval régebbi orosz tudományos-fantasztikus könyvsorozattal. Talán nincs szó többről, mint véletlenszerű egybeesésről, a két alkotás közös alkotói jegyei mégis több újságíró fantáziáját beindították. Az ügyet két orosz napilap szellőztette meg. Először a Komszomolszkaja Pravda foglalkozott az esettel, teljesen hasábon fejtegetve annak lehetőségét, hogy Cameron a forgatókönyvet és a történet egyéb jellegzetes részleteit egy tíz részből álló, Arkagyij (1925-1991) és Borisz (1933-) Sztrugackij által a hatvanas években írott regényfolyamból kölcsönözte.

A Sztrugackij fivérek találták ki Pandora kellemes hőmérsékletű és csapadékos éghajlatú bolygóját, melyet sűrű erdők borítanak. Akárcsak a filmben, a két testvér álmodta mesebeli planétán is élnek emberszerű lények, akiket történetesen pont Navéknak hívnak (Cameron „adaptációjában” Na’vik). Egy héttel később a Novaja Gazeta tovább bonyolította a szálakat, még jobban összekuszálva az eddig sem éppen könnyen átlátható esetet. A szintén moszkvai székhelyű, liberális napilap Dimitrij Bikov írót kérte fel döntőbírának, aki egyértelműen kijelentette, hogy a film a két Sztrugackij ötletét plagizálta. „Túl sok a hasonlóság, hogy csak véletlenről lehessen beszélni. Számomra világos, hogy Cameron a Sztrugackij testvérpár könyveiből merített ihletett.”  A film forgalmazója, a 20th Century Fox nem kommentálta a vádakat. Az erősödő nemzetközi visszhangok ellenére – a brit sajtó egy az egyben átvette a témát – a még életben lévő fivér, Borisz mindennemű felindulás nélkül fogadta híreket. „Nem láttam a filmet” – mesélte a Guardiannak, majd szerényen hozzátette, hogy nehezére esik elhinni az amerikai rendezőt ért vádakat, hiszen az ő könyveik a kritikusok számára is elsősorban az egykoron létező kommunista rendszer és a KGB kiváló szatíráját jelentik. Annak ellenére, hogy a nevek és a környezet leírásának döbbenetes hasonlóságát nehéz lenne megmagyarázni, Borisz Sztrugackij nem tervezi, hogy bírósághoz fordulna az ügyben. A világsajtó eközben nem tud megszabadulni az esettől, igyekezve minden bőrt lehúzni a témáról lehetőleg az Oscar-díjak átadása előtt. A hangos vádaktól nem zavartatva az Avatar diadalmenete tovább folytatódik, eddig világszerte 1,3 milliárd dollár bevételt hozott, megközelítve a rekordot (1,8 milliárd dollár) még őrző, szintén Cameron rendezte Titanicot.  

Forrás: Corriere della Sera, 2010. január 15.