Csehov művészete az író halála utáni bő száz évvel sem veszített vonzerejéből. A világ színpadain rendre játsszák drámáit, újabb és újabb fordításai jelennek meg kisepikai műveinek, és egyes kortárs alkotók előszeretettel lépnek dialógusba a csehovi szövegvilággal, keltik új életre a csehovi alakokat, szüzséket, az író jellegzetes művészi megoldásait. Erre a jelenségre alapozva indult útjára 10 éve egy olyan könyvsorozat, amely szélesebb olvasóközönséghez is szólva értelmezi az író műveit, valamint azokat az újraírásoknak minősülő szövegeket, amelyek intenzív kapcsolatban állnak a csehovi poétikával.

Az író születésének 150. évére emlékezve jelent meg a sorozat első darabja 2011-ben, Közelítések – Közvetítések. A.P. Csehov címmel, amely kötet a kortárs magyar ruszisztika friss Csehov-interpretációiról adott áttekintést. A folytatás, a 2016-ban Csehov-újraírások címmel napvilágot látott tanulmánygyűjtemény már a Csehov-életművel párbeszédre lépő, és egyúttal annak lehetséges jelentéseire is visszaható szövegeket helyezte a figyelem középpontjába, erről a sajátos kommunikációs aktusnak is minősülő helyzetről adott elsődlegesen számot. A 2021-es Kultúrák és médiumok párbeszéde. A.P. Csehov–kötetben egyrészt továbbra is előtérben van a csehovi újraírások és adaptációk kimeríthetetlennek látszó témaköre, valamint az orosz klasszikus életművéhez kötődő, az intertextuális poétikával szoros kapcsolatban álló komparatív vizsgálati mód. Másrészt ezúttal az orosz kultúrán kívüli kultúrkörök – elsődlegesen a magyar és az ír kultúra – Csehov-kapcsolódásai is fontos szerepet kapnak; ahogyan a korábbi kötetekben nem szereplő művészeti ágak, a zene- és a filmművészet a csehovi próza- és drámaszövegekkel intertextuális kapcsolatban lévő művei is hangsúlyos részét képezik a munkának.

A kötet szerzői részben a magyar és a nemzetközi ruszisztika képviselői – Cs. Jónás Erzsébet, Dukkon Ágnes, Tatjana Jurjevna Iljuhina, Kalafatics Zsuzsanna, Tadeusz Klimowicz, Kroó Katalin, Molnár Angelika, Natalija Njagolova, Rácz Ildikó Mária, Regéczi Ildikó, V. Gilbert Edit, Zoltán Dominika –, részben az irlandisztika területéről érkezett kutatók, mint Csikai Zsuzsa és Gula Marianna.

A tanulmányok mellett a kötetben interjú olvasható Eötvös Péter zeneszerzővel. A művész a nemzetközi színpadon is jelentős sikert elért Három nővér-opera megformálásának a folyamatáról beszélget Orbán Jolán irodalomtörténésszel, aki maga is elemzi az operát mint a dekonstrukció elve zenei megvalósulásának a példáját.

A korábbi kötetek mintájára ebben a munkában is helyet kap a szépirodalom. Ezúttal a Csehov kreatív ír recepciójáról szóló tanulmányok témáját nyílik lehetősége az olvasónak közelebbről is megismerni. Csikai Zsuzsa jóvoltából Brian Friel A Jalta-játék (The Yalta Game) című drámáját közli a kötet magyar fordításban; Deirdre Madden Molly Fox születésnapja (Molly Fox’s Birthday) című regényéből pedig a szöveg interpretátora, Gula Marianna ad az olvasó számára magyar nyelvű ízelítőt a regény két terjedelmesebb részlete segítségével. Az említett dráma- és prózaszöveg magyar nyelven korábban még nem jelent meg, a tanulmánygyűjtemény keretében történő publikálásuk a fordítói munkán túl Brian Friel szerzői jogi örökösének és Deirdre Madden személyes gesztusának köszönhetően valósulhatott meg.

Mindezeken túl, a megelőző kötetekhez hasonlóan ebben a munkában is foglalkozunk a Csehov-szövegek fordításának problematikájával. Hamvai Kornél egy esszé keretében beavatja az olvasót a fordítás során végzett nagyfokú filológiai figyelmet is igénylő háttérmunka rejtelmeibe; valamint a kötet közli a Három nővér Kozma András-féle új fordítását, amelyet 2018-ban készített Ilja Bocsarnikovsz magyarországi rendezése számára (Debrecen, Csokonai Színház).

(Kultúrák és médiumok párbeszéde. Anton Pavlovics Csehov. Szerk. Regéczi Ildikó. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó – Didakt Kiadó, 2021. 436 o.)