Sdvigi: uzori prozi Nабокоvа

Igen, nem hibás a cím, az író nevében keverednek a cirill és latin betűk, mert ő is így játszott a szövegekkel, kétnyelvű volt (sőt, háromnyelvű). A Sdvigi, vagyis angolul Switches, magyarul talán egészében a cím Csuszamlások: Nабокоv prózamintázatai lehetne.

Bármily terjedelmesre sikerült a 2015-ös kötetem, nem volt könnyű pontot tenni a végére. Egyrészt csak kivonatos formában kerülhettek bele korábbi cikkeimben alaposabban körül járt kérdések, másrészt tovább gondolkodtam nem is egy szövegen. Így született meg a következő könyvem, immár oroszul, mert a magyar könyv, sajnos, nyelvi akadályok miatt nem hozzáférhető a nemzetközi Nabokov szakirodalom számára.

Bő másfél évtized alatt talán nyolcvan Nabokov-publikációm jelent meg, és ez a második könyv huszonkét cikk átdolgozott változatát tartalmazza. Monográfiaszerű könyv sikeredett belőlük a négy tematikus részre osztásnak köszönhetően, amelyek: "Erotextus", "Küszöbökön át", "Prózamintázatok" és "Tükröződések". A sokrétű kötet fő témái pedig ömlesztve: erotika, extázis és ekfrázis; beavatás, név és identitás; nárcizmus és nomadizmus; tér és tárgyi világ; libertinizmus és a dandy-jelenség; emlékezés, szövegvizualitás és a grafikai tulajdonságok; nyelvi hibridizáció és kétnyelvűség. Az intertextualitást feszegető utolsó részben a tipológiai áthallásokra, vagyis nem a hatásokra, hanem az érintkezésekre helyeztem a hangsúlyt, különböző korok szerzőivel (Dante, Lermontov, Andrej Belij, Sklovszkij, Paszternak és Danyiil Harmsz). Néhány Nabokov életművén túlmutató új irodalmi fogalmat, elméleti tézist is kidolgoztam, a szövegelemzések összefüggő, általánosabb keretbe illesztésére.

Hetényi Zsuzsa: Sdvigi: uzori prozi Nабокоvа, Academic Studies Press, 2022, 464 pp.