Oroszországban a politikai elit alapvetően örömmel fogadta Donald Trump megválasztását: Omszk megye kormányzója, Viktor Nazarov szerint egyenesen Putyin pártja, az Egységes Oroszország nyerte az amerikai elnökválasztást. Margarita Szimonjan, a Russia Today főszerkesztője pedig amerikai zászlóval kívánta fellobogózni autóját. Medvegyev elnök szerint azonban Oroszországnak kisebb gondja is nagyobb annál, mint hogy az Egyesült Államok elnökével foglalkozzon, Szergej Lavrov szerint pedig beszéljenek majd a tettek a retorika helyett. Az elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov pedig kifejezte, hogy várakozással tekintenek az új elnök tevékenységére, de meg korai megítélni, hogy elmozdulnak-e az orosz -amerikai kapcsolatok a hidegháborús mélypontról.

Az olaj

Az elnök első száz napos programjának ismertetésén olyan területeket érintett, amelyek a Kreml politikáját és Oroszország helyzetét is befolyásolják, ha megvalósulnak. A "tegyük újra naggyá Amerikát" program első lépéseinek egyikeként Trump eltörli a szénhidrogének bányászatának korlátozását, ami messzemenően szembemegy az előző adminisztráció energiapolitikájával, amely az alternatív energiaforrások kiaknázását helyezte előtérbe. A megválasztott elnök ettől jól fizetett munkahelyek millióit várja, tervezett intézkedése ugyanakkor csapást jelenthet az olajexportőr országok költségvetésére, így az oroszra is. A korlát nélkül kitermelt olaj lefelé viszi a nyersanyag árát, ez pedig azzal jár, hogy az orosz költségvetés bevételeinek felét kitevő bevételek tovább csökkennek. A Vedomosztyi című lap még szeptemberben írt arról, hogy a föderációs költségvetés bevételei a GDP-hez mérten csökkenni fognak az elkövetkező három évben, és 2019-re elérik a húszéves mélypontot. A lap októberi hírei szerint pedig az orosz költségvetés szénhidrogénekből származó bevételei az első három negyedévben 24%-kal csökkentek, és az orosz gazdaság is jelentősen - 3,8%- kal - visszaesett. Az új amerikai adminisztráció intézkedései ezt a folyamatot felerősíthetik.

Kibervédelem

A következő intézkedési terv, amelyet Trump bejelentett, hogy megerősíti az Egyesült Államok védelmét a külső fenyegetésekkel szemben. Ez pedig érinteni fogja a kibertámadásokat is: a védelmi minisztériumot olyan rendszer kiépítésére fogja felkérni, amely a létfontosságú infrastruktúra védelmét ellátja kiber- és egyéb támadásokkal szemben. Ennek aktualitását az adja, hogy az utóbbi időben egész sor hackertámadás érte az Egyesült Államok politikai szervezeteit - így a demokrata pártot és a választási rendszer infrastruktúráját is - nagy valószínűség szerint orosz oldalról. A megválasztott elnök erőteljes válaszlépést tart indokoltnak az informatikai támadások esetére, de a hadászati költségvetést is megemeli, amely a mostani orosz védelmi költségvetés mintegy tízszeresét teszi ki.

Lobbitevékenység korlátozása

A következő fontos intézkedés, amely érintheti Oroszországot, az a leköszönt politikusok lobbitevékenységének korlátozása lesz. A "washingtoni mocsár kiszárításaként" is emlegetett terv szerint a leköszönő politikusok számára öt éves tiltást vezetne be lobbitevékenység folytatására, és teljesen megtiltaná más államok javára történő lobbizást. Ennek az intézkedési tervnek az oka például a Clinton-féle stáb kampányfőnökének 180.000 dolláros bevétele, amelyet az Uranium One cég mellett folytatott lobbitevékenység miatt fizetett az amúgy Roszatom tulajdonában lévő cég. Clinton stábjának kampányfőnöke, John Podesta, aki Podesta Group tulajdonosa, nagy összegű szerződést kötött a Sberbankkal, hogy Oroszország mellett lobbizzon, hogy Amerika enyhítsen az országot súlytó szankciós rezsimen. Az Obserever információi szerint az ügyletet még tavasszal ütötte nyélbe a demokrata jelölt kampánystábjának vezetőjével a legnagyobb orosz bank, amely nagyon jól ráérzett, milyen módon lehet leghatékonyabban befolyásolni az amerikai döntéshozatalt. A kérdés az üggyel kapcsolatban Amerikában leginkább az, hogyan engedhette meg magának a Podesta Group, hogy ilyen kiélezett helyzetben a legnagyobb orosz bankkal köt szerződést.

Mindezek fényében tehát azt lehet mondani, hogy az új amerikai adminisztráció első öt bejelentett intézkedéséből három valószínűleg negatívan érinti az orosz érdekeket. Ráadásul az utóbbi időben az orosz médiában rendkívüli módon felerősödött hidegháborús retorika alól, amely az Obama-adminisztráció ellen irányult, Trump győzelme kihúzza a talajt. Az utóbbi években ugyanis Putyin egyfajta neokonzervatív értékrend képviselőjeként szembe ment azokkal a trendekkel, amelyek a nyugati világ meghatározói lettek: a globalizáció, a kisebbségek - köztük a szexuális kisebbségek - jogai, vagy a menekültkérdés - ezekben önmagát a nyugat ellenpólusaként határozta meg. A Brexit és Trump győzelme azonban szükségtelenné teszi, hogy a Kreml ezekkel szemben határozza meg magát, hiszen a kremli propaganda érdekeit és egyben annak népszerűségét leginkább az szolgálja, ha a nemzetközi mainstream-mel szemben határozza meg magát, és nem annak részeként.