Összesen 41 párt vett részt a 2016. október 8-án Grúziában tartott parlamenti választásokon, de végül csak három párt küldhet képviselőket a most felálló országgyűlésbe.

A választások nyertese a 2012 óta kormányzó Grúz Álom pártszövetség lett, mely a szavazatok majd felét, 48,63 %-t szerezte meg. A Grúz Álomra 857 ezer ember szavazott, ami amúgy jóval kevesebb támogatót jelent, mint a négy évvel ezelőtti választásokon (akkor 1,18 millió ember, a szavazók 54,85 %-a választotta a Miheil Szaakasvili elnök egységes ellenzékeként 2012 tavaszán sebtében összetákolt politikai szervezetet).

Második lett a Szaakasvili által alapított, elnöksége idején kormánypártként tevékenykedő Egységes Nemzeti Mozgalom, melyet 478 ezer ember támogatott. A 27 %-os eredmény nagyon gyenge attól a párttól, mely négy éve még 873 ezer ember (40 %) támogatását tudta elnyerni.

Harmadikként valószínűleg (a szavazatok 99,9 %-nak összesítése után) éppencsak bejut még a parlamentbe a Grúzia Patriótái Mozgalom is (88 ezer szavazó – 5 %).

Eléggé egyhangú a pártok támogatottságát jelző térkép. Mindössze három kivételével az összes körzetben a Grúz Álom győzött (a választásokat természetesen nem tartották meg a Grúziától elszakadt Abháziában és Dél-Oszétiában).

A 150 fős parlament képviselőinek fele kerül be pártlistákról, a mandátumok felét az egyéni választókörzetek adják, de ezek is meglehetősen egyoldalú képet mutatnak. Csak négy egyéni körzetben tudtak nyerni ellenzéki jelöltek.

Vagyis ha 2012-ben kétpártrendszer jött létre Grúziában, a 2016-os választások után a Grúz Álom, növekvő választói passzivitás mellett valódi hatalmi párttá vált. Ezzel tehát, egy masszív hatalmi blokk kialakulásával, Grúzia politikai rendszere is az immáron „szokásossá” váló kelet-európai tendenciákhoz igazodik.

(results.cec.gov.ge)