A Henley & Partners nemzetközi tanácsadó cég Dimitrij Kocsenov professzorral közösen ún. állampolgársági rangsort (QNI = Quality of Nationality Index) dolgozott ki, amely arra a kérdésre igyekszik választ adni, melyik állampolgárság a legértékesebb. A kutatás az állampolgárságot kizárólag gyakorlati szempontból szemléli, ezért a szerzők azt a célt tűzték maguk elé, hogy az életkörülmények vizsgálata helyett inkább egy adott ország útlevelének birtoklásával járó lehetőségek spektrumát tekintsék át.

Összesen 185 állampolgárságot vizsgáltak, s ezeket 4 minőségi kategóriába sorolták. Az összeállítás során az ember életére gyakorolt hatások közül különböző adatbázisok adataiból dolgozva a 7 legfontosabb belső (gazdaság nagysága, emberi potenciál fejlődése, társadalmi rend és stabilitás) és külső (elérhető országok száma letelepedés és beutazás tekintetében, fejlettségi szint) tényezőt vették figyelembe a 2011–2015 közötti időszakban. A vizsgálat során a legmarkánsabb tényezőt az jelentette, hogy mennyire könnyű elhagyni az adott országot.

A számítások eredményei alapján 83,1%-kal a leginkább vonzó állampolgárság a német lett, mert bár az egy főre jutó GDP alapján a német gazdaság csak a 20. helyet foglalja el a világ országai között, életszínvonal alapján a 6., biztonság és stabilitás tekintetében pedig csak Dánia előzi meg. Emellett útlevele mintegy 180 országba enged vízum nélküli beutazást, s széles lehetőséget biztosít az áttelepedésre is. Ugyanakkor a gyakorlatban az emberek inkább arra törekednek, hogy Németországba jussanak el, és nem elhagyni igyekeznek azt. Érdekes, hogy gazdasági nagysága és magas szintű társadalmi fejlettsége ellenére az USA-t Horvátország kivételével az összes EU-tagország megelőzi a rangsorban, hiszen ezen országok állampolgárai szabadon utazhatnak és telepedhetnek le gyakorlatilag egész Európában, amely tetemes előnyt jelent számukra a rangsorban.

A rangsor legalján azok az országok találhatóak, ahol jelenleg háborús tevékenység folyik, vagy ún. forrópontok, ahol bármikor polgárháborús helyzet állhat elő. A legrosszabb eredményt a Kongói Demokratikus Köztársaság érte el 14,3%-kal, mert a nagyarányú szegénység és gyermekhalandóság mellett az ország elhagyására gyakorlatilag nincs lehetőség.

A Kommerszant cikkében külön elemzést szentelnek Oroszország, a FÁK és a BRICS országainak rangsorban elfoglalt helyével kapcsolatban.

Az orosz állampolgárság mutatója 37,4%, amellyel csupán a 60. helyet foglalja el a rangsorban Kínával és Katarral együtt. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy az emberi fejlettségi mutató (HDI = Human Development Index) alapján Oroszország nincs benne az első ötven országban, és bár a legjelentősebb gazdaságok közé tartozik, az egy főre jutó GDP adatok (2014-ben 22 000 USD/év) szerint nem került be a top 10-be. Másrészt az orosz útlevél adta előnyök is meglehetősen mérsékeltek. Bár mintegy 100 ország látogatható orosz útlevéllel vízum nélkül, ezek többségét a Szovjetunió korábbi tagköztársaságai, Dél-Amerika és Délkelet-Ázsia országai, valamint néhány afrikai állam teszi ki, azaz egyik sincs a világ vezető országai között. Éppen ezért Oroszország minőségi mutatója az ország elhagyásának tekintetében igen alacsony, mindössze 41,31%. Emellett jelenleg mindössze 4 olyan ország van, ahová az orosz állampolgárok szabadon áttelepülhetnek, név szerint Örményország, Fehéroroszország, Kirgizisztán és Kazahsztán, amelyek a rangsor adatai alapján a „közepes” minőségi kategóriába sorolhatóak.

A volt szovjet tagköztársaságok és a FÁK-országok rangsora továbbra is nagyban függ attól, hogy állampolgáraik letelepedhetnek-e Oroszország területén. A szabad beutazás, a munkavállalás és a életvitelszerű tartózkodás 2014-ig az összes FÁK-ország számára de factojárt. A bevándorlási törvény szigorításával azonban ez csak a Vámunióba belépő országokra (Kazahsztán, Fehéroroszország) korlátozódott, melynek következtében a FÁK-országok helyezése jelentősen visszaesett az állampolgársági mutatóban. A legnagyobb visszaesést Örményország és Kirgizisztán szenvedte el, de az Eurázsiai Gazdasági Szövetségbe való belépéssel ez a szituáció jelentősen javulhat a közeljövőben. A FÁK országai közül jelenleg a legjobb helyezést a moldovai állampolgárság tudhatja magáénak, a köztársaság mutatója az utóbbi 5 évben 4,6%-kal nőtt. Ez nyilvánvalóan azzal magyarázható, hogy Moldova 2014-ben vízummentességi megállapodást kötött az Európai Unióval, melynek következtében a moldovaiak által szabadon látogatható célországok száma 32 országra nőtt.

A Szentpétervári Gazdasági Fórumon 2006-ban létrehozott BRICS, amely a világ GDP-jének kb. 20%-át adja, s emellett a Föld népességének csaknem felét tömöríti magában, szintén nem dicsekedhet tagországai útleveleinek értékével. Az 5 ország (Brazília, Oroszország, Kína, India, Dél-afrikai Köztársaság) átlagos mutatója nem éri el a világátlagot (38,70%), csupán 36,36%. Ennek okai többek között, hogy az emberi fejlettségi mutató meglehetősen alacsony: míg Oroszország az 50. helyet foglalja el, addig Brazília a 75., Kína pedig a 90. ebben a rangsorban. Emellett egyik ország sem rendelkezik magas szintű társadalmi renddel és stabilitással: a szervezet minden tagja alulmúlja ebben a komponensben a fejlett nyugati országokat. Harmadrészt pedig a BRICS-országok útlevelei csekély számú célországba engednek átköltözést és munkavállalást, s ezek között alig találhatóak meg a rangsor elején elhelyezkedő országok.

Forrás: http://kommersant.ru/doc/3000550?utm_source=kommersant&utm_medium=all&utm_campaign=infographics