Feltűnően békülékeny hangnemben nyilatkozott Vlagyimir Putyin május 7-én az ukrajnai válságról. Az orosz elnök, illetve sajtótitkára, Dmitrij Peszkov elmondták: Oroszország visszavonta csapatait az ukrán határtól; Moszkva  pozitív lépésnek tekinti a május 25-i ukrán elnökválasztást, de Kijevnek le kell állítania a kelet-ukrajnai fegyveres akciót, dialógust kell teremtenie Kelet-Ukrajnával, szabadon kell engednie a politikai foglyokat, le kell szerelnie a nacionalista fegyvereseket. Putyin továbbá arra kérte a „föderalizáció híveit”, halasszák el a május 11-re tervezett, Luganszk és Donyeck hovatartozásáról szóló népszavazást.

Putyin „békeajánlata” és „engedékenysége” azonban, ha jobban meggondoljuk, inkább ravasz csapdának tűnik.

Tegyük fel, hogy Kijev Putyinra hallgat (!), és leállítja az amúgy is – már másodszorra - megrekedt „antiterrorista” operációt: azaz ténylegesen is beismeri a katonai hadműveletek, és egész politikája sikertelenségét. Ha az ukrán hadsereg kivonul a konfliktuszónából, a kijevi hatalom visszavonul, a keletkező űrt pillanatok alatt a „Donyecki Népköztársaság” egységei és más szeparatisták fogják betölteni (a napokban megalakult a „Donyecki Népköztársaság” első „reguláris” ezrede). A Putyin által legfontosabbnak nevezett "dialógus" létrehozása ténylegesen azt jelenti, Kelet-Ukrajna önálló tárgyalópartnerré, "entitássá"  válik (Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a napokban azzal a feltétellel nevezte lehetségesnek új genfi tárgyalások megkezdését, ha azokon Kelet-Ukrajna külön is képviselteti magát). Ráadásul Putyin (Peszkov szavaiból ez derül ki) ajánlata azt is tartalmazza, hogy Kijevnek végül is ki kell írnia a - elhalasztott - népszavazást Ukrajna föderalizálásáról, de talán éppen ez a „békeajánlat” lényege: legalizálni a kelet-ukrajnai referendumot (ezért is kérte az orosz elnök a szeparatistákat a május 11-re tervezett népszavazás elhalasztására).

Ha pedig Kijev nem fogadja el Putyin ajánlatát, és folytatja a – reménytelennek tűnő, megakadt - fegyveres harcot Kelet-Ukrajna lakossága ellen, akkor ő felelős a további vérontásért. Hiszen Putyin milyen békés, megegyezésre törekvő ajánlatot tett. Putyin a béke, Kijev a háború pártján.

Egyébként Putyin kijelentését arról, hogy visszavonták az orosz csapatokat, a NATO nem erősítette meg. De ne feledjük, az elmúlt hónapokban az orosz elnök már nem egy ellentmondó nyilatkozatot tett. Azt mondta, már azt követően, hogy orosz csapatok szállták meg a félszigetet, hogy Oroszország nem akarja elcsatolni a Krímet; azt mondta, nincsenek is orosz csapatok a Krímben, aztán később beismerte, hogy de, mégis voltak; az is elhangzott már egyszer, hogy az orosz csapatokat visszavonták az ukrán határtól; hogy az orosz csapatok teljes harckészültsége és hadgyakorlatai nincsenek összefüggésben az ukrajnai válsággal; hogy nincsenek orosz fegyveresek Kelet-Ukrajnában (pedig maguk a szeparatisták ismerték el, hogy jelen vannak) stb. De hát a mostani konfliktusban, mint egy igazi háborúban, fontos szerepet játszik a dezinformáció, az ellenfél és a külvilág megtévesztése. 

A jelek szerint Kijev tényleg úgy úszhatja meg a legolcsóbban, ha hajlandó föderalizálni Ukrajnát. Bár az nem kétséges, hogy egy esetleges ukrajnai föderáció keleti szubjektumai ki felé fognak "gravitálni".