OROSZVALOSAG.HU


Oroszország helye a világban

  |  2010-04-29 23:51:26  |  
Vértes Judit

Oroszország helye a világban

Szép kilátások

„Nem vesszük észre, hogy változik a világ körülöttünk, és ezek a változások hatással vannak Oroszország megítélésére, - kezdi sokat ígérő sejtelmességgel az Orosz Világ Alapítvány elnöke, Vjacseszlav Nyikonov majd két oldalas fejtegetését. A legkardinálisabb változást Nyikonov számára egyértelműen Barack Obama neve fémjelzi, míg a másik a gazdasági krízis. A közös bennük az, hogy mindkettő mintha kapóra jött volna Oroszországnak. Obamának köszönhetően az Egyesült Államokat ugyanis jelenleg annyira leköti az utóbbi évtizedek legátfogóbb és legpénzigényesebb egészségügyi reformja, hogy a megcsappant államkasszából már nem telik a katonai beruházásokra, nincs lehetőség „költségvetési manőverekre”. Nyikonov csendes elégtétellel nyugtázza, hogy a tetemes államadósság és költségvetési hiány terhét nyögő Amerika - belátva saját cselekvési és legfőképpen anyagi korlátait - figyelemreméltó önmérsékletről tesz tanúbizonyságot a fegyverkezést illetően is, és a központi irányelveket megfogalmazó dokumentumaiban most először ismeri el, hogy a világ többpólusú.

"Amerika most nagyobb hajlandóságot mutat az Orosz Föderációval való együttműködésre, mint bármikor előtte, és ez kölcsönös" - így Nyikonov, aki látni is véli a mindkét fél részéről megnyilvánuló közeledési szándék komolyságát, majd hanyag eleganciával odaveti, hogy épp a napokban jött vissza Brüsszelből, ahol ugyan el vannak foglalva a görög és portugál válsággal, illetve az egyre növekvő államadósággal és munkanélküliséggel (előbbi 85%-át teszi ki az EU GDP-jének, míg utóbbi átlagban 11%-os), így legkisebb bajuk is nagyobb annál, mintsem hogy definiálják Oroszországhoz való viszonyukat, mégis Oroszország az egyetlen ország, melyet az Európai Unió szívesen látna soraiban. és ami még ennél is fontosabb Nyikonov számára, hogy gyakorlatilag felszámolódott a nemrég még létező oroszellenes hangulat. „Az utóbbi harminc évben én még ilyen oroszbarát környezetet nem tapasztaltam” – lelkesedik a cikk szerzője, majd hasonlóan pozitív hangvételben folytatja: „Oroszország pozíciója most nem a Nyugattal szemben artikulálódik, nem harcolunk a Nyugattal. Nem, Oroszország álláspontja most az, hogy mi készek vagyunk olyan messzire menni a Nyugattal való együttműködésben, amilyen messze a Nyugat hajlandó menni a velünk való együttműködésben.”

A harmadik nagy blokk Kelet-Európa. Itt is forradalmi változások vannak érőben, ami az Oroszországhoz fűződő viszonyt illeti. Litvániában Gribauszkajtye, „egy teljesen normális ember” került a hatalomra. Lettországban az oroszpárti Egyetértés Központja képviselői nem csak, hogy „bevették” Rigát, de nagy eséllyel indulnak a következő parlamenti választásokon is. Kissé lemaradva az eseményektől, Magyarországgal kapcsolatban azt jegyzi meg, hogy pillanatnyilag nagy az ellenállás az oroszbarát Gyurcsány-kormánnyal szemben, de konkurense, Orbán Viktor (Nyikonov átírásában Urbán Viktor) is orosz pártolóként tünteti fel magát. A szlovák fronton szintén minden a legnagyobb rendben. Még az orosz nyelvet is visszahozták, bár hogy ki, honnan és hova hozta vissza az orosz nyelvet, azt nem tudni. Lengyelországban már jóval Katyn és Szmolenszk előtt megkezdődött a közeledés. Tusk  elnök csak folytatta ezt az irányelvet. És mi más is lehetne a közeledés szép példája, mint az, hogy az Orosz Világ Alapítvány már három központot is nyitott Lengyelországban. Míg a 90-es években az orosz nyelv a népszerűségi lista 16. helyén állt, addig most a második helyig küzdötte fel magát, idén a Varsói Egyetem orosz szakán egy helyre 50 jelentkező jutott. Bulgáriában hasonlóan örvendetes a helyzet.

 

"A Kínával való kapcsolat érdekessége - jegyzi meg Nyikonov -, hogy a két ország kölcsönösen biztosítja Oroszország stratégiai hátországát." Hogy pontosan mit ért ezen az Alapítvány elnöke, az maradjon az ő titka. A homályos megfogalmazásnál sokkal lényegesebb, hogy Kína gazdasága továbbra is ámulatba ejtő tempóban dübörög (2010 első negyedében a gazdasági növekedés 12%-os volt szemben az EU stagnálásával), márpedig egy ilyen minden tekintetben hatalmas szomszéddal célszerű jó szomszédsági viszonyt ápolni. Közgazdasági jártasságát megvilágítandó Nyikonov megállapítja, hogy már csak energetikai szempontból is érdekesebb egy növekvő piaccal rendelkező országnak biztosítani az energiaszükséglete egy részét, mint egy stagnáló piacnak.     

Az utóbbi évek másik változása, melyet szintén a válság következményének tud be Nyikonov, a soknemzetiségű, sokoldalú intézmények megalakulása, melyekben Oroszországnak egyre nagyobb szerep jut, és az ún. global governance-ban is egyre fajsúlyosabb a jelenlétük. A történet főszereplői a BRIC országai (ld. Kecskeméti Gábor összeállítását a BRIC-országokról), mely szervezet jelentőségét ugyan alábecsülik, a velük való jó kapcsolat azonban nagyon fontos Oroszország számára, és itt az orosz Külügy védelmére kel Nyikonov mondván, a térségbe igen képzett diplomaták képviselik az ügyet.

Nyikonov kitér az Ázsiában megfigyelhető integrációs folyamatokra. Nagyszámú szabadkereskedelmi zónák jönnek létre, a japán miniszterelnök Kelet-ázsiai Szövetség létrehozását kezdeményezi, mely egy olyan típusú védelmi rendszer kiépítését tűzi ki célul, mint amilyet már megvalósított az ASEAN+6 (Association of Southeast Asian Nations). „Azt gondolom, nagyon is üdvözölnék a részünkről jövő kezdeményezést”.

Hasonló integrált gazdasági tér kiépítésében gondolkozik Nyikonov a FÁK-országokkal is. Majd a végén felteszi az örök orosz kérdést: merre tovább – Nyugat avagy Kelet? Talán nem meglepő, hogy Nyikonov úgy látja: eljött az a pillanat, mikor nem kell dönteni, hiszen mindkét irányba egyenlő esélyekkel építhet ki kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolatokat Oroszország. „Mi ezt megtesszük, és biztos vagyok benne, hogy ez a jövőben se lesz másképp” – zárja irigylésre méltóan optimistára hangolt cikkét.   

 

Cimkék: Nyikonov
Országok: Oroszország
Megosztás:
Add a Facebook-hoz

 

Oroszvalosag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat