Bevezető

 

A nemzetközi drogkereskedelem napjaink egyik nagyon súlyos problémája, amelyben hatalmas összegek cserélnek gazdát. A kábítószer kereskedelemmel foglalkozó szervezett bűnözői csoportok sok esetben jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoznak magukban.

A Kaukázus térség nagyon fontos állomást képez az Oroszország felé irányuló délről észak felé, és a keletről Európa felé irányuló kábítószer kereskedelemben. Az orosz szervezett bűnözés vezetői a legtöbb esetben kaukázusi származásúak. A kaukázusi köztársaságokban magas állami szinten van jelen a szervezett bűnözés, jelentős a korrupció, a fekete gazdaság aránya.

A narkotikumok csempészete a régi Selyemút nyomvonalát követi, amelyet napjainkban csak új Selyemútként emlegetnek a szakértők. Nagyon fontos, hogy a terrorizmust és a szervezett bűnözést elkülönítsük. A drogkereskedelem a szervezett bűnözéshez köthető, de egyes térségekben, mint a Kaukázus, a terrorista csoportok is részesei a drogkereskedelemnek.

A probléma súlyosságát jelzi, hogy évente közel 1 milliárd $ értékű narkotikumot szállítanak át a Kaukázuson, ami évről évre növekszik. Ez köszönhető annak, hogy nem csak Nyugat-Európa, hanem Kelet-Európa és Oroszország is belépett a célországok sorába, és egyre nagyobb az igény a narkotikumok iránt.

 

A Kaukázus térségen keresztül zajló drogkereskedelem

 

A Kaukázus térség földrajzi helyzete miatt központi szerepet játszik a nemzetközi drogkereskedelemben. A térség az „arany kereszt” központi része, azaz a termelő közép-ázsiai területek és a fogyasztó Európa, valamint a termelő iráni területek és a fogyasztó Oroszország közti útvonal kereszteződésében helyezkedik el.[1]

A Kaukázus térségén keresztül az Afganisztánból Európa felé csempészik a heriont és morfiumot. Az Afganisztánból, Kazahsztánból és Türkmenisztánból származó narkotikumokat a Kaszpi tengeren keresztül szállítják Bakuba és Szumgaitba, onnét tehergépjárműveken szállítják Szuhumi, Batumi és Poti kikötőkbe az alábbi útvonalon: Baku – Kjurdamir – Jevlakh – Gardabani (grúz-azeri határátkelőhely) – Tbiliszi - kikötők. Innen hajókon keresztül kerül elszállításra Isztanbulba, Constanta-ba és Odesszába. A Baku – Odessza vagy Constanta útvonalat Déli útvonalnak is nevezik.[2 

A Kaukázusban két csempészútvonal keresztezi egymást; a balkáni és az északi.

1) Balkáni útvonal; ez több alútvonalból tevődik össze. A szállított narkotikumok Helmand és Nangarhar tartományokból (Afganisztán), Balucsisztán tartományból (Pakisztán) származnak. A pakisztáni drogok Iránon keresztül érkeznek. Az útvonal mentén számos labor található, amelyekben a nyers, barna színű ópiumból fehér színű heroint állítanak elő. Ez az útvonal főleg a kilencvenes évek közepéig dominált, de utána Iránban, Pakisztánban, Törökországban és dél-kaukázusi államokban megerősítették ellenőrzéseket, szigorítottak a büntetéseken, így drágábbá vált a csempésztevékenység. A csempészet fokozatosan az északi útvonalra tolódott át, bár mindig is az északi útvonal volt a jelentősebb. A drog három fő ponton lép be a Dél-KaukázusbaAstara és Bilasuvaraz iráni-azeri határon 2) Az Iráni-azeri határ örmények által ellenőrzött azeri területen (Zagilan provincia). Innen tovább Grúziába és repülőn Oroszországba 3) Az iráni-nahicseváni határon keresztül Törökország felé.[3]

2) Északi útvonal; a kilencvenes évek közepétől egyre nagyobb a jelentősége. Ez az útvonal érdemben nem érintette a Kaukázust korábban. Kirgizisztán, Üzbegisztán és Kazahsztán területén keresztül szállították a drogot Oroszországba, vagy Tadzsikisztánból orosz katonai repülőgépekkel Oroszországba szállították a drogot.[4] Ma már a Kaukázuson keresztül húzódik a csempészútvonal egy szakasza. Ennek nyomvonala a következő; Derbent – Kaszpijszk vagy Mahacskala vagy Szumgait – Poti vagy Szuhumi vagy Batumi. A csempészett drog egy része azonban Oroszország felé irányul Dagesztánon keresztül.  

A Pankiszi-szoros a Kaukázus térség egyik legfontosabb drog előállító központja. A második csecsen háború elől ide menekült embereket követték fegyveres csoportok, akik a völgy elzártságát kihasználva végzik illegális tevékenységüket. A nehezen járható hegyi utakat csak gyalogosan, vagy lovakkal, öszvérekkel tudják leküzdeni, amelyeken a csempészet zajlik.[5] Az USA drogellenes szervezetei felhívták a figyelmet, hogy a Pankiszi-szorosban az afgán drog újracsomagolása zajlik, amely ezután folytatja útját Dél-Oszétián keresztül a grúz kikötőkbe, onnan Nyugat-Európába és Csecsenföldön keresztül Oroszországba. 2002. májusában Grúzia védelmi minisztere, Valerij Kaburnadzia bejelentette, közel 800 csecsen gerilla és 100 fő egyéb arab származású személy található a Pankiszi-szorosban. Az orosz vezetés erőteljes nyomás alatt tartotta a grúz vezetést, hogy tegyen hatékony lépéseket a gerillabázisok, valamint a drog- és fegyvercsempészet felszámolására.[6]

A Kaukázusban a terrorizmus és a csempészet összefonódott. A terrorcsoportok a fegyver, drog és emberkereskedelemből szerzik meg a tevékenységükhöz szükséges anyagi forrást. Mivel a drogkereskedelem és a terrorizmus összefonódott, erre a jelenségre a narkoterrorizmus fogalmát használják.[7] Az összefonódást legjobban Ruszlan Gelajev csecsen hadúr jelzi, aki 2002-ben a Pankiszi-szoros feletti teljes ellenőrzést megszerezte, ezzel együtt a drogcsempészet feletti ellenőrzést is. Gelajev nagyon jó kapcsolatokat ápolt Kozni Nukajev maffiavezérrel, aki a leggazdagabb és legbefolyásosabb embernek tartanak az egész Kaukázusban.[8] A Szovjetunió felbomlása után a határok nem olyan szigorú ellenőrzése, valamint a megnövekedett kereslet miatt egyre nagyobb bevételek realizálódnak a szervezett bűnözésnél és terrorista csoportoknál.[9] A drogkereskedelmet sok esetben menekültekkel végeztetik. A Dél-Kaukázusban az államok megerősödésével a drogkereskedelem egyre nagyobb akadályokba ütközik, míg az Észak-Kaukázusban pont ellenkezőleg, a hidegháború vége óta tartó káoszban a drogkereskedelmet sok esetben maguk a szabadcsapatok, terrorista csoportok tagjai végzik.[10] Az Észak-Kaukázusban található bizonytalan légkör, a feszültségek mind a „szürke centrumok” kialakítását teszik lehetővé, ahol a csempészet központjai találhatók. Itt nem csak csempészet, hanem laborok is találhatók, ahol a finomítás zajlik.[11]

A CIA jelentése szerint Azerbajdzsánban nincs számottevő narkotikum-előállítás, csak ópium mák és cannabis kender termelése zajlik. Azerbajdzsán az egyik legfontosabb tranzit ország az afgán ópium Európába csempészésében, valamint az iráni narkotikumok Oroszországba és Európába szállításában.[12]

A szeparatista konfliktusok, a szegénység, a korrupció, a határok gyenge ellenőrzése mind hozzájárul a csempészet sikerességéhez.[13] A legnagyobb korrupció a határőrségnél és a végrehajtó hatalom képviselői közt tapasztalható, pedig pont ők felelnének a drogcsempészet megelőzéséért. Ennek egyik legtipikusabb példája, hogy 2008 októberében számos hivatalnokot tartóztattak le a drogcsempészetben való szerepük miatt.[14] Az azeri hivatalos szervek szerint csak a csempészet drog 10 – 15%-át csempészik a Dél-Kaukázuson keresztül. Csak 2008-ban 1 956 főt tartóztattak le Azerbajdzsánban, akik kapcsolatban álltak a drogcsempész bandákkal. A letartóztatott személyek nemzetisége változó, ami a csempészet kiterjedtségét jellemzi.[15]

Az oroszországi kábítószer kereskedelem irányítása közép-ázsiai és kaukázusi csoportok kezében van.[16]  A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Örményország vezetői 2002. márciusában tagadták, hogy tranzitútvonal húzódna az ország területén. A karabahi területekről pedig az örmények azt állítják, hogy katonai irányítás alatt áll, nem része a csempészútvonalnak. Ennek ellentmond több hivatalos jelentés, amely szerint az örmények által elfoglalt azeri területeken keresztül jelentős drogcsempészet zajlik Európa irányába. A közel kilencven mérföld hosszú iráni-azeri (örmények által elfoglalt azeri terület) határon jelentős csempészet zajlik. Sem Örményországban, sem Azerbajdzsánban nincs jele narkoterrorizmusnak, mivel nincsenek ilyen csoportok az országokban. Hegyi-Karabahban azonban egyes félkatonai csoportok mutatnak ilyen jeleket.[17] Örményországban nincs számottevő narkotikum előállítás, fogyasztás. Annak ellenére, hogy Örményország Azerbajdzsánnal és Törökországgal közös határai zártak és katonai ellenőrzés alatt álnak, két ok miatt egyre nagyobb az érdeklődés az alternatív drogcsempész útvonal iránt az országon keresztül 1):A török hatóságok szigorú fellépése a drogkereskedelemmel szemben. 2) 2008 augusztusa óta zárt a grúz-orosz határ. A FÁK keretein belül több csoport foglalkozik drogkereskedelemmel, például grúzok, örmények, oroszok, ukránok. Azonban a vezető szerep a csecseneké. A kilencvenes években a csecsenek saját csoportokat szervezetek a drogkereskedelem terén, nem akartak védelmi pénzeket fizetni más csoportoknak. A sikeres csecsen csoportok kialakulásában, valamint a csecsenek vezető szerepében jelentős érdemei vannak Kozni Nukajevnek.[19]

A Szovjetunió felbomlása után azokon a területeken, ahol a központi kormányzat gyenge volt, vagy egyáltalán nem is létezett, a terrorista és szervezett bűnözői csoportok szabadon szerveződhettek. Ilyen terület a Kaukázus térségben Hegyi-Karabah, Dél-Oszétia, Pankiszi-szoros, Csecsenföld, Abházia, Dagesztán.[20]

Bűnüldöző szervezetek kapcsolatot találtak a csecsenföldi terrorista csoportok és a moszkvai csecsen maffia közt. A csecsenföldi csoportok biztosítják a szállítási útvonalakat, valamint a moszkvai leszámolásokban vesz részt, a moszkvai maffia anyagi hátteret biztosít a csecsenföldi harcokhoz. A drogkereskedelem gyakran jár együtt fegyverkereskedelemmel. A drogkereskedelem bevételei, illetve a fegyverkereskedelem segít fenntartani a Kaukázusban a szeparatista régiók fennmaradását és a fegyveres konfliktusok elhúzódását.[21]

A kaukázusi államokba Európa felől érkeznek az alábbi narkotikumok: pszeudoefedrin, metadon, metamfetamin, buprenorfin.[22]

 

Drogellenes fellépések

 

Grúzia is tagja az ENSZ Drogellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának, valamint aláírták az 1988-ban indított ENSZ Drog Konvenciót 1998 januárjában. 2003-ban az ENSZ és az EU elindította harmadik drogellenes programját, a Dél-Kaukázus Drogellenes Programot. Ez a program a kikötők és a határátkelők megerősítését, a képzést támogatja. Mindhárom dél-kaukázusi állam tagja a Dél-Kaukázusi Drogellenes Programnak.

Örményország az USA segítségével modernizálja a határőrségét, és komplex határrendészeti kiképzést kapnak a határőrök.[23]  A kaukázusi államok drogellenes harcát az alábbi kezdeményezések ösztönzik a fentieken kívül: 1) ENSZ Egyedüli Konvenció a Drog Ellen, 1961 2) ENSZ Egyedüli Konvenció a Drog Ellen Protokoll, 1972 3) ENSZ Konvenció a Pszichotropikus tartalmú Anyagokkal Szemben, 1971 4) ENSZ Konvenció a Narkotikumok és Pszichotropikus tartalmú Anyagok Illegális Kereskedelmével Szemben, 1988  5) ENSZ Konvenció a Transznacionális Szervezett Bűnözés Ellen, 2000 6) ENSZ Konvenció a Korrupció Ellen, 2003[24 7) Kaukázusi Négyek, 2002[25]  8)  Grúz Nemzeti Drogellenes Stratégia, 2007 9)         Grúz Drogellenőrzési Reform, 2008 10) Örmény Nemzeti Drog Stratégia, 2009 11) Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (a Kaukázusból csak Örményország tagja)[27]12)       Szabadság Támogató Szerződés, 2002 (USA pénzügyi segítség Azerbajdzsánnak a drog megelőzési programban) 13)         Dél-Kaukázusi Integrált Határrendészet, 2009[28]

Az államoknak szembe kell néznie a növekvő HIV fertőzöttek számával, ami egyre növekvő terhet jelent az egészségügyi rendszerre. A kábítószer használattal terjedő betegségek mellett a szervezett bűnözés nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági jelentősége is jelentős. Különösen azokban a térségekben jelentős a szervezett bűnözés hatása, ahol a központi hatalom ereje gyenge, konfliktusokkal, feszültségekkel terhelt.

 

Magyarországi hatása a kaukázusi drogkereskedelemnek

 

Magyarország kulcsfontosságú földrajzi helyzetet foglal el a Nyugat-Európába irányuló drogkereskedelemben. A balkáni útvonal felől érkező narkotikumok az Európai Unió schengeni övezetébe hazánkon keresztül vezet az egyik út. Magyarország nem számít jelentős piacnak a drogok terén, de aggasztó, hogy sok fiatal próbálja ki ezeket a tiltott szereket. Egyre nagyobb mennyiségű drog áramlik hazánkon keresztül a z Unióba, és nagy szerep hárul a határrendészetre. A hazai bűnüldöző szerveknek kellene megakadályozni a drogok, emberek, fegyverek illegális beáramlását az Unióba a balkáni útvonal felől. Amint Románia a schengeni övezetbe fog tartozni, hazánk figyelme a szerb, horvát határok felé koncentrálódhat.

 

Összegzés

 

A Kaukázus térség Földünk egyik olyan területe, ahol jelentős gazdasági, társadalmi, politikai és katonai feszültségek vannak jelen. A központi hatalom nem olyan erős, hogy hatékonyan fel tudjon lépni a szervezett bűnözés ellen. Az utóbbi időben történtek lépések az irányba, hogy nemzetközi együttműködés keretében megakadályozzák a narkotikumok további Európába áramlását. Mivel jelentős problémákkal küzdenek a kaukázusi államok, így a szervezett bűnözés jelentős bázist tudott kiépíteni, amelynek szálai a világ minden részére kiterjednek.

Az utóbbi két évtizedben, a világban lezajlott változások miatt a terrorizmus és a szervezett bűnözés összefonódott, nagyon veszélyes elegyet alkotva. A Kaukázus az egyik legfontosabb csomópont a világ drogkereskedelmében. Amennyiben a megkezdett drogellenes stratégiák eredményre vezetnek, jelentős akadály keletkezik a csempészek számára, ami az Európába irányuló drog mennyiségének csökkenésében fog jelentkezni elsősorban. A csempészetből befolyó pénzek a konfliktusokat táplálják, ugyanis a fegyvervásárlásra költik legnagyobb részt a csoportok.

A szervezett bűnözés a politika, bűnüldöző szervezetek magas szintjére képes volt beépülni. A korrupció kiemelkedő mértéke miatt a csempészek hatékonysága magas, illetve a gazdasági krízis, kilátástalanság miatt a csempészek emberi utánpótlása jelentős.

 

Felhasznált irodalom

 

Brill Olcott, Martha – Udalova, Natalia: Drug trafficking on the Great Silk Road: The security environment in Central Asia, Working Papers, Russian and Eurasian Program, Carnegie Endowment, 2000. március, p.31.

 

Curtis, Glenn E.: Involvement of Russian organized crime indicates, criminal elements in the Russian military, and regional terrorist groups in narcotics trafficking in Central Asia, the Caucasus, and Chechnya, The Library of Congress, Washington D.C. 20540-4840, 2002. október, p.39.

 

De Waal – Matveeva, Anna: Central Asia and the Caucasus: A vulnerable crescent, International Peace Academy, New York, 2007, p.25.

 

Drug trafficking in the Caucasus, 23 CAUCASIAN REV. INT’L AFF., Feb. 23, 2009, http://cria-online.org/CU_-_file_-_article_-_sid_-_24.html, 2011-09-23;

 

Howard, Russell D. – Traughber, Colleen M.: The “New Silk Road” of Terrorism and Organized Crime: The Key to Countering the Terror-Crime Nexus, in , p.17, 2011-09-23;

 

International Narcotics Control Strategy Report (INCSR) was published by the US Department of State. This annual report describes the efforts of key countries to attack all aspects of the international drug trade, in 2010, in http://www.state.gov/p/inl/rls/nrcrpt/2011/vol1/index.htm, p.15., 2011-09-23;

 

Invictus, Sol Augustus: Trafficking in the Republic of Azerbaijan, DePaul Rule  of Law Journal, International Human Rights Law Institute, Fall 2010, p.19.

 

Lynch, Dov (szerk.): The South Caucasus: a challenge for the EU, Chaillot Papers N°65, Institute for Security Studies, European Union, Paris, 2003. december, ISSN 1017-7566, p.209.

 

Shelley, Louise: The drug trade in contemporary Russia, in  China and Eurasia Forum Quarterly, Volume 4, No. 1, 2006. február, Central Asia-Caucasus Institute & Silk Road Studies Program, ISSN: 1653-4212, p.15-20.

 

Cimkék: Kaukázus,drogkereskedelem, Pankiszi-szoros, szervezett bűnözés

Országok: Grúzia Azerbajdzsán Örményország Oroszország