OROSZVALOSAG.HU


Egyetemisták az oroszokról IV. 

  |  2010-03-21 19:32:21  |  
Domanovszky Dorottya, Szerencsés Éva

Egyetemisták az oroszokról IV. 

Mit gondolunk az oroszokról?

 Egyetemisták az oroszokról IV. 

 

Domanovszky Dorottya: Oroszokkal kapcsolatos sztereotípiák

 

„Az oroszok lopnak“. A háború után, miután a magyaroknak bővebben volt alkalmuk megismerkedni az oroszok egy speciális rétegével, a „hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet katonákkal“ ez volt az egyik legelterjedtebb sztereotípia, különös tekintettel az órákra. A mai napig él, és úgy látszik teljesen beivódott a társadalomba az a nézet, hogy az oroszok leküzdhetetlen vonzalmat éreznek a karórák iránt, és ezeket szenvedélyesen gyűjtik is.

Ugyanebből a korszakból származik „az oroszok mindent elvisznek és mindenkit kifosztanak“ tétel, állítólag még mosdókagylókat, sőt piszoárokat is kitéptek a falból és elvittek, noha nem volt világos, hogy mit kezdenek velük.

„Az oroszok megerőszakolnak minden nőt, korra és vonzerőre való tekintet nélkül.“ Személyesen is ismerek ezen átesett asszonyokat. Természetesen ez nyilván nem csak az orosz katonákra jellemző, mégis úgy tűnik, hogy a magyar nép kevésbé tekinti a német katonák jellemzőjének a nemi erőszakot, ahogy a fosztogatást sem.

„Az oroszok rengetegen vannak. Annyian vannak, mint az oroszok“. Felmerülhet a kérdés, hogy mihez képest. Persze, ha a magyarok úgy érezték viszonylag sokáig, hogy nem kívánják az oroszok jelenlétét, akkor egy orosz is sok. Ezzel együtt úgy tűnt, hogy Oroszország és aztán a Szovjetunió politikájában is szerepelt ez a tétel, mely szerint az orosz népet mint tömeget kezelte, és stratégiájának részét képezte, hogy egyéb hiányosságait a katonaság nagy számával kompenzálja. Még az utóbbi évek tengeralattjáró-katasztrófája esetében is úgy tűnt, hogy a vezetésnek nem számít a teljes legénység halála, mintha még mindig „lennének elegen“.

„Az orosz kisfiúknak tepsiképe és elálló füle van.“ Ezt személy szerint szórakoztatónak artom, noha nem látom megalapozottnak. „Az orosz kislányokat arról ismerjük fel, hogy éjjel-nappal pandelka van a hajukban“. Ez is hasonló, és azt hiszem, néhány évvel ezelőttig még volt is valami alapja.

„Az oroszok babonásan vallásosak.“ Tolsztojtól napjainkig. Nyilván nem igaz mindenkire, dé néhány éve egy ismerősöm panaszkodott, hogy Moszkvában egy kórházban az ápolónő nem volt hajlandó hozzányúlni a beteg édesanyjához, mert annak nem volt kereszt a nyakában.

„Az oroszok nagyon kötődnek a hazájukhoz, és tisztelik, szeretik szüleiket, sőt a feljebbvalóikat és a papokat is," stb. Erre utalnak az „Oroszország anyácska, Volga anyácska, Cár atyuska“ kifejezések.

„Az oroszok jól tűrik a kínzást és a kegyetlenkedést.“ Ezzel tulajdonképpen egyetértek. Irodalmi élményeim, történelmi ismereteim és személyes tapasztalataim is alátámasztják.

„Az oroszok nagyon érzelmesek, és szeretnek szenvedni“. Az érzelmességet én is látom, és ha nem is kifejezetten szeretnek szenvedni, megbecsülik azt, aki hosszan szenved el valamit – a családja, a párt, az egyház, a kormány, vagy akár az időjárás által rámért szenvedést.

„Az oroszok rengeteget isznak.“ Mint általában az északi népek, mivel a szesz melegít. Tapasztalataim szerint a lengyelek és a litvánok semmivel sem isznak kevesebbet, és nem is bírják kevésbé jól az italt, mint az oroszok. De persze nekünk az oroszokkal volt olyan szoros kapcsolatunk, hogy általánosíthassunk.

 Egyetemisták az oroszokról IV. 

 

Szerencsés Éva: Mit gondolunk az oroszokról?


Kevés olyan ország van a világon, amely kapcsán annyi sztereotípia és negatív előkép lenne, mint Oroszország esetében. Hiszen az emberek többsége szerint az oroszok civilizálatlanok, részegesek, a vodkához kaviárt esznek minden mennyiségben, ráadásul maffiózók és talán a leghatásosabb: minden orosz kommunista.                           

Ha azt megvizsgáljuk, hogy mi is járult hozzá ahhoz, hogy az  oroszokról ilyen  véleménnyel legyenek, akkor több szempontot is fel tudunk sorolni. Egyes emberek a történelmi tapasztalat miatt alkotnak véleményt, mások könyveket olvasnak, melyekben sokszor leírják, hogy az oroszok részegesek, és láncra vert medvéket hurcolásztak, filmeket néznek az oroszokról és a legtöbben a napi híreket figyelve, a politikai élet alakulása miatt alakítanak ki különböző képeket az oroszokról.  Közismert tény, hogy a sztereotípiák keletkezésére nagy hatással van a család, amely közvetlen módon befolyásolja a szocializációs folyamatot, közvetíti a saját kultúrmintákat, ítéleteket, valamint az elő- és utóítéleteket is, és ez nemzedékről nemzedékre hagyományozódik át. A sztereotípiákat nemritkán erősíti az iskola is, mivel az adott ország kultúrájáról, történetéről, népéről, néprajzáról stb. szóló tudásátadás a rendelkezésre álló korlátozott idő vagy más (néha szubjektiv) okok miatt csak egyszerűsített, szelektív formában történhet, és a megfelelő magyarázatok hiányában valójában az ismert toposzok erősítését szolgálja.

Ehhez hozzájárulhat, sokszor szándékosan is a média, amely gyakran a szenzációs információkat, általánosításokat és összehasonlításokat közvetíti a megfelelő filmek, reklámok, egyéni szubjektiv visszaemlékezések, meggyőződések, rafinált manipulácios trükkök segítségével a már közismert formula értelmében: „azokat, akiket nem szeretünk, csak negatív fényben mutatjuk be, vagy nem mondunk (írunk) róluk semmit”. Érdemes megjegyezni, hogy az adott országgal, néppel vagy kisebbséggel kapcsolatos sztereotípiák olyan erősen rögzülnek az emlékezetünkben, hogy ezt a saját pozitív tapasztalatok sem mindig képesek gyökeresen megváltoztatni. Egy adott országról, illetve népről kialakult kép gyakran nem tudatos, hanem emocionálisan táplált sémák halmaza. Ezért is alakulnak ki különböző szólások, közmondások az oroszokról, és ezek általában nem pozitív kijelentések. Ilyen például az, hogy az orosznak csak délig van esze (= mert délután már részeg) vagy, hogy annyian vannak, mint az oroszok, vagy hogy az, aki képes becsapni az oroszt, okos lesz = az oroszok ravaszak.                                       

Én még nem voltam Oroszországban, nem találkoztam orosz nemzetiségű emberrel, ezért én csak arra tudok alapozni, amit a tanulmányaim során megtanultam, illetve másoktól hallok. Ha csak arra gondolok, hogy milyen sokáig megmaradt a jobbágyrendszer vagy a háborús részvételekre, nem éppen pozitív kép tárul elém. Egy ismerős mesélte, aki három hónapig kint dolgozott Oroszországban, hogy az oroszok nem nagyon szeretnek dolgozni, jobban örülnek, ha más megcsinálja helyettük a munkát. Amikor dolgoznak akkor is nyugodtak, nem kapkodják el a dolgokat. Ez azért is furcsa, mert az időjárási viszonyok miatt forró a nyár, hideg a tél, az embereknek sokkal jobban meg kell dolgozniuk a megélhetésért. Mondjuk, ami nagyon tetszett nekem az az, hogy állítólag bármit le lehet alkudni.                                                      

Persze hallani pozitív dolgokat is róluk, csak az a legnagyobb probléma, hogy a hírek ezt mind elnyomják. Hisz mindenki tudja, hogy a politika nagy úr, mindenki inkább a politika szerint alkot magában képet. Vegyük például a magyar belpolitikában is milliószor idézett kijelentést, miszerint Oroszország most nem katonai-, hanem gázexpanzióval fenyegeti Európát. Ez az emberekben félelmet vált ki, és negatívan fogják megítélni Oroszországot. 

 

 

Cimkék:
Országok: Oroszország
Megosztás:
Add a Facebook-hoz

 

Oroszvalosag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat