Az orosz internetes portál, a gazeta.ru január végén figyelmet érdemlő tanulmányt tett közzé Andrej Illarionov, Putyin egykori gazdasági főtanácsadójának tollából. Az ismert közgazdász – aki 2003 végi lemondása óta a putyini politika egyik legélesebb hangú kritikusa – azt állítja, hogy az orosz gazdaság hanyatlása a legfontosabb mutatók tekintetében 2009 februárja és szeptembere között megállt, sőt azóta azzal ellentétes tendencia érvényesül. Olyannyira, hogy az újraindult növekedés kifejezetten robbanásszerű. 

Valóban – nem kis meglepetésre – 2009 nyarán már az orosz gazdaságban is kezdtek megmutatkozni az első reményt keltő jelek. A GDP visszaesésének lassulása először 2009 júniusában volt érzékelhető. Augusztusban a bruttó hazai termék nagysága már csak 10,5%-kal volt kisebb, mint az előző év hasonló időszakában. A következő hónap teljesítménye pedig még ennél is kedvezőbben alakult. A visszaesés mértéke szeptemberben már 8,6%-ra mérséklődött, és ez a tendencia az év hátralévő részében is fennmaradt. Olyannyira, hogy végül az évet Oroszország 7,9%-os GDP-visszaeséssel tudta zárni, pedig az év derekán még csaknem 11%-os volt a visszaesés.

Az év második felétől kibontakozó fejlemények összességükben tehát azt sejtetik, hogy az orosz gazdaság is megkezdte kilábalását a válságból. Sőt, ha nem a Roszsztat, az orosz statisztikai hivatal negyedéves adataival dolgozunk, hanem a szövetségi kormány mellett működő elemző központ, az ACPR (Analityicseszkij Cent pri Pravityelsztve Rosszii) havonta kiadott jelentéseivel – amelynek megbízhatóságát Andrej Illarionov se vonja kétségbe, sőt kifejezetten ezekre hagyatkozik –, úgy azt is láthatjuk, hogy az orosz gazdaság a legfontosabb paraméterek tekintetében 2009. februárja és szeptembere között elérte mélypontját. Ha az egymást követő hónapok adatait vetjük egybe – ezek az adatok a szezonális hatásokat és az egyes hónapok közti napszámbeli eltéréseket korrigálva nyernek meghatározást –, úgy kimutatható, hogy az ipari kibocsájtás 2009 márciusától, a kereskedelmi célú teherszállítás és az áruexport 2009 májusától, a GDP júniustól, az áruimport júliustól, a mezőgazdasági termelés és a beruházások augusztustól, míg a kiskereskedelmi forgalom októbertől fordult az előző hónaphoz képest növekedőre. És ez a növekedés azóta is tart. Egyetlen kivételt a beruházások jelentik, ahol a növekedés novemberben ismét megtorpant.

Mindezen adatok alapján az Illarionov vezette moszkvai gazdasági elemző intézet, az Insztyitut Ekonomicseszkogo Analiza (IEA) munkatársai kiszámították, hogy az orosz GDP 2009 májusa – vagyis a válság idején elért mélypont – és 2009 novembere közti hat hónap alatt 6,3%-kal nőtt, ami évi 13,1%-os növekedésnek felel meg. Ez jóval magasabb, mint az 1998 novemberétől 2008 júniusáig tartó időszak folyamatos gazdasági növekedésének éves átlaga (8,4%), de magasabb az 1998-as augusztusi defaultot követő 1998 novembere és 1999 áprilisa közti „gazdasági robbanás” növekedési üteménél (9,9%) is. És csak alig marad el az elmúlt évtized legdinamikusabban gyarapodó féléves időszakától, a 2006 szeptembere és 2007 februárja közti hat hónap teljesítménytől (15,7%).

Eközben az ipari kibocsájtás bővülése 2009 márciusa – vagyis az ipari kibocsájtás bővülésének kezdete – és 2009 novembere közt még a GDP növekedésnél is gyorsabbnak bizonyult, merthogy egész évre vetítve elérte a 18,9%-ot. A mezőgazdaság teljesítménye pedig – noha itt a növekedés csak öt hónappal később, 2009 júliusában vette kezdetét – éves átlagban – július és november közt – még ennél is jóval magasabb volt (46,1%). Mindebből, illetve abból, hogy szinte minden fontos területen immár hat hónapot is meghaladóan növekedést mutatnak az oroszországi gazdasági adatok, Illarionov arra következtet, hogy véget ért az orosz gazdasági krízis, sőt a gazdaság robbanásszerűen tér vissza a válság előtti időszak teljesítményéhez. A 6-9 hónappal ezelőtt megkezdődött helyreállítási periódus azonban még nem zárult le, számos tekintetben még nem sikerült elérni a válság előtti szintet. Sőt, a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy az orosz gazdaság máig nem tudta helyreállítani az 1990 és 1998 közti súlyos recessziót megelőző teljesítményét. Erre a mostani válság előtti csúcsteljesítménye idején – vagyis 2007-2008-ban – sem volt még képes.  Túl mindezen, egyelőre az sem biztos – és ezt Illarionov sem vitatja –, hogy a most lezárulni látszó krízis után ne érhetné el Oroszországot egy újabb válsághullám, akár már rövid időn belül is. Az azonban, már amennyiben bekövetkeznék, – állítja Illarionov – már egy másik válság lesz.